Miről beszélt a leghíresebb klímakutató Tucker Carlsonnak?

Tucker Carlson világhírű tévémoderátor, a Tucker on X tulajdonosa 2023. decemberében fogadta Dr. Willie Soon asztrofizikust, a CERES-Science társalapítóját, akivel az energiapolitikáról, az éghajlatváltozásról és a tudományról beszélgettek. A 2024. január 9-én közzétett 48 perces – számos témát felölelő – interjú megtekinthető Tucker Carlson weboldalán és a Twitter (X) megosztón is:

Az interjú menete:

00:01:49 „Fosszilis” energiahordozók az univerzumban

00:14:27 Globális felmelegedés a történelem folyamán

00:25:31 Tudományon kívülről teszik tönkre a tudományt

00:40:41 Istenre utaló bizonyítékok

Az interjú elején Tucker Carlson azt feszegette, hogy a szénhidrogének (földgáz, kőolaj és kőszén) előállíthatók-e „abiogén” módon, azaz lehetnek-e „nem biológiai” eredetűek is. A földgázt, a kőolajat és a kőszenet általában ugyanis „fosszilis” energiahordozónak nevezik. A „fosszilis” jelző azon az elgondoláson alapul, hogy a szénhidrogének több millió évvel ezelőtt elpusztult és egyre mélyebbre temetődő növények és állatok maradványaiból keletkeztek. Vagyis állítólag olyan biológiai „kövületek” összepréselődéséből jöttek létre, amelyek évmilliók óta a Föld mélyében vannak.

Willie Soon megnevezett néhány olyan publikációt, amelyek azt bizonyítják, hogy szénhidrogének keletkezhetnek abiogén módon is:

Vajon mit is jelent mindez?

Willie Soon szerint fenntartással kellene fogadni azt a feltételezést, hogy a földi szénhidrogén kizárólag „fosszilis” lehet. Egyelőre nem tudni, hogy a földi szénhidrogén hány százaléka keletkezett biológiai maradványokból, és hány százaléka nem biológiai („abiogén”) folyamatokból. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az elérhető szénhidrogénkészletek korlátlanok lennének. Ahogy Dr. Soon rámutatott, azok a feltételek, amelyek között Kolesnikov et al. (2009) szerint abiogén módon szénhidrogén jön létre, nagyon mélyen a földfelszín alatt – legalább 50-100 mérföld (85-170 km) mélyen – állnak elő. Ezzel szemben az eddigi legmélyebb kutatófúrás csak 6-8 mérföld mélyre hatolt le. [A legmélyebb fúrás 12 262 m mély.]

Willie Soon arra is rámutatott, hogy a jelenlegi fúrásokból nem lehet a kőolajat és a földgázt 100 százalékban kitermelni. A kitermeléshez szükséges nyomás ugyanis olyannyira megnő, hogy végül a felszínre hozatal kivihetetlen lesz (legalábbis jelenlegi technológiával, a kőzetrepesztést is beleértve).

A gyakorlati földgáz-, kőolaj- és szénkutatás szempontjából tehát lényegében nem számít, hogy az ismert szénhidrogénkészleteknek mi az eredete. A legtöbb szén-, olaj- és gáztársaság azonban jelentős pénzügyi forrást költ új készletek feltárására. Ez azt mutatja, hogy gazdasági szempontból a meglévő készletekbe a legtöbbet befektetett vállalatok aktívan keresik az új potenciális fúráshelyeket.

Dr. Willie Soon később kifejtette, a „korlátozott erőforrásokról” és a „megújuló energiákról” szóló széles körű viták gyakran tudománytalanok és irreálisak.

Az interjúhoz háttéranyagként készült prezentáció néhány további témát is érint: https://www.ceres-science.com/post/dr-willie-soon-s-interview-by-tucker-carlson-december-2023

2024. január
Ismerteti:
Szarka László Csaba
geofizikus-mérnök, az MTA rendes tagja

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámom: – Király József –
10205000-12199224-00000000 (K&H)
A közleményben kérjük megadni: klímarealista.

 

Print Friendly, PDF & Email
Updated: 2024-01-12 — 16:12