A DEMOKRATA hasábjain 2022. augusztusában jelent meg négy szerző tollából „A klímaszkeptikusoknak nem jön ki a matek” c. írás.
Erre többen reagáltak. A mai alkalommal Szarka László válaszát tesszük közzé, ami a lap nyomtatott formájában megjelent.
„Az álnaiv válaszcikk most azt akarja elhitetni, hogy a „tudomány” döntötte el, hogy mi lett a klímapolitika alapja….” „A tudomány őszinte igazságkeresésre, és nem tudományon kívüli intézmények iránti hűségre kötelez.”
Címke: klímaelmélet
Klímahisztéria, fizika és matematika
Klímabarát energiaválság
Klímaváltozás és energiapolitika, a geofizikus szemüvegén át
A napi hírekből is érzékelhető, hogy a legkülönfélébb idő- és tértartományú természeti változások nem szűntek meg létezni. Folytonos változásban van a Nap, és a Föld belseje is. Ahhoz, hogy az ember éghajlat-befolyásoló hatását érdemben meg lehessen mondani, mindenekelőtt a természet sokféle változásait kellene jobban ismernünk. A tisztánlátást zavaros definíciók és természettudományon kívüli értékrendek és érdekek is nehezítik, irracionális energiapolitika felé sodorva a világot.
Ónodi Tibor: Kételyek az üvegházhatás mértékében
Ónodi Tibor olajmérnök 2003-ban, tehát 19 évvel ezelőtt vetette papírra sorait. E honlap szerkesztője akkoriban nem sokat törődött az üvegházhatású gázokkal, globális felmelegeséssel, és az éghajlat megmentésével. Mentségére legyen mondva, az ország pénzügyi kiadásaiban ez a tétel akkoriban még marginális volt. Ónodi Tibor akkor még a MOL RT alkalmazottja volt, ma már megérdemelt nyugdíját élvezi. Az itt közöltek természetesen ma is teljesen helytállók. Az írás a Kőolaj és Földgáz 36. (136.) évfolyam 10. számában, 2003. októberben jelent meg.
Nyílt levél a Miskolczi Ferenc elméletét tagadóknak
Dr. Tóth Béla ny. bányamérnök, bányaklíma szakértő nyílt levélben hívja fel az IPCC klímanarratívát kritikátlanul elfogadók figyelmét az általuk képviselt álláspont hiányosságaira, ellentmondásaira. A levelet Ferencz Orsolya, űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztos nyilatkozata váltotta ki, mely szerint a Miskolczi-féle következtetés téves, ugyanis a globális felmelegedést bizonyítottan az egyre több üvegházhatású gáz váltja ki.
Nobel-díjakról, klímamodellekről II.
Az emberi CO2-kibocsátás csekély hatással van a légköri CO2 koncentrációra
Gyújtó hatású tanulmány, amely újabb mítoszt rombol le. A mai kb. 410 ppm légköri CO2-koncentrációból az emberi kibocsátás kb. 18 ppm-ért, a természetes kibocsátás pedig 392 ppm-ért felelős. Nem könnyű anyag, de aki – akármilyen szinten is – foglalkozik a „globális felmelegedéssel”, antropogén CO2-kibocsátással, annak kötelező olvasmány. A politikai döntéshozók számára pedig csak egy mondatban lehet összefoglalni: Vessünk véget gazdaságunk tönkretételének az éghajlat megmentése címén!