Forrásaink:
Az állam megengedi a lenyúlást
2023 szeptemberében a nap- és szélerőművek üzemeltetői 2,6 milliárd euró betáplálási díjat kaptak, miközben az általuk ténylegesen szolgáltatott áram csak 145 millió eurót hozott. A maradékot – 2,4 milliárd eurót – az adófizető finanszírozta – nem egészen önkéntesen. A rendszer biztosítja, hogy néhány befektető hatalmas nyereséget vágjon zsebre, miközben a lakosság fizeti a cehhet.
Hogyan működik?
A szél- és naperőművek üzemeltetői garantált kifizetést kapnak, függetlenül attól, hogy szükség van-e az áramra vagy sem. Sőt, ami még rosszabb: ha a hálózat túlterhelt, és az áramot eleve nem lehet betáplálni a hálózatba, a pénz akkor is befolyik. Csak 2023 első negyedévében 3,23 terawattóra kapacitású szélturbinákat kellett lekapcsolni az áramkimaradás (blackout) elkerülése érdekében. Az üzemeltetőket ennek ellenére 364 millió euróval kárpótolták – pénz a semmittevésért.
Az átlagpolgár számára ez nehezen érthető: az áram ára az elmúlt tíz évben több mint háromszorosára emelkedett a megújulók támogatására kirótt járulék miatt.
Így működik az üzlet: kevés munka, de nagy pénz – állami garanciával. A hivatkozási alap: Az éghajlat megvédése. Jobb, mint a lottó.
Standard kérdésünk: SMINK? Nálunk mi a helyzet? Nos a mechanizmusok ugyanazok. Az elmúlt években a Magyar Energia- és Közműhivatal évente kiadta beszámolóját a kötelező átvételi és prémium támogatási rendszerek éves alakulásáról. A legutolsó ilyen jelentést 2022 novemberében adták ki 2021. évre.
Ennek 14. oldalán található az alábbi ábra:
Eszerint a KÁT és Prémium támogatás mértéke 2020-ról 2021-re 75,3 milliárd Ft-ról -12, milliárd Ft-ra zuhant. Mínuszos támogatás eleve számítási trükköt sejttet. 2022 óta az MEKH nem teszi közzé az adatokat az éves támogatás mértékéről. Összefügghet ez Lantos Csaba MET-Holding energetikai cég elnök energiaügyi miniszterré történő kinevezésével 2022-ben? Csak mi, klímarealisták tartjuk aggályosnak, hogy olyan nagyvállalkozó került az energiaügyi minisztérium élére, aki a megújuló energia bizniszben is meghatározó szerepet betöltő vállalkozás vezetője volt 13 éven keresztül? Nincs itt összeférhetetlenség, ha Lantos Csaba rendelkezik MET Holding részvénycsomaggal?
A wattler.eu honlapján az alábbiak olvashatók:
| A KÁT pénzeszköz a megújuló energia termelést támogató kötelező átvételi tarifa (KÁT) költségét fedezi. A MAVIR az erre jogosult megújuló erőművek, leginkább naperőművek termelését fix áron veszi át, a fix átvételi ár és az villamosenergia-piac mindenkori árának különbsége teszi ki a költség nagy részét. A pénzeszköz mértékét a MAVIR havonta határozza meg az adott havi KÁT termelés, az aktuális KÁT ár és a villamos energia piaci ára alapján – úgy, hogy az a rendszerirányító támogatásra fordított költségeit fedezze, de hasznot ne termeljen neki. A pénzeszköz minden, nem egyetemes szolgáltatás keretein belül villamos energiát felhasználó fogyasztó számláján megjelenik, függetlenül attól, hogy alkalmaz-e megújuló energiaforrást vagy sem. Jelenleg (2024 nyara) a KÁT pénzeszköz 10 Ft/kWh, ami már a villamos energia kiszámlázott egységköltségének meghatározó részét képezi.
2024-től 6,7 Ft-tal emelkedett a napelemekre vonatkozó kötelező átvételi ár, 47,04 Ft-ot kapnak a termelők egy kWh villamos energiáért. Ez átlagosan 25 Ft-tal meghaladja a piaci árat január és május között. |
Ugyanez (KÁT támogatás) grafikusan ábrázolva a MAVIR honlapjáról: Nézzük meg a 2023 október és 2024 szeptember közötti adatokat.
Ebben az időszakban a KÁT termelés 5 084 GWh, azaz
5 084 000 000 kWh volt. A kifizetés mértéke ebben az időszakban 223,9 milliárd Ft volt. Ha a Wattler adatokból kiindulva az éves kifizetésekre (szerényen számolva) kwh-nként 20,- Ft-ot fogadunk el a piaci és a kifizetett ár közötti különbségre, ez azt jelenti, hogy
a megújuló energiát termelő cégek ebben az időszakban, tehát egy év alatt 100 milliárd Ft támogatást vágtak zsebre. Ennyivel kaptak többet, mint a piaci ár.
Koncepció, ütemterv az állam részéről, meddig tart mindez? Semmi. Párt, közhasznú egyesület, média, amely ezt szóváteszi? Nulla. Stílszerűen: Netto nulla.
Ami rögtön fölveti a kérdést: Melyik az igazi adócsalás? Ezer Ft jövedelem eltitkolása, vagy évi 100 milliárd Ft befizetett adópénz feneketlen hordóba töltögetése? A döntéshozók esetleg személyesen érdekeltek az adófizető ilyen mértékű megkopasztásában?
Vegyük ehhez hozzá a további feneketlen hordókat, úgy mint elektromos buszok erőltetése, elektromos töltőhálózat kiépítésének, elektromos autók beszerzésének támogatása, milliárdok töltése a hidrogénstratégia nevű feneketlen hordóba, nevükben éghajlatvédő, valójában pánikot keltő egyesületek százmilliós támogatása, amely egyesületeknél ez az ÜZLETI MODELL: „Pánikot keltünk, tényeket ferdítünk el, és ezt a magyar állam és az Európai Unió busásan megfizeti.”
További pénznyelők a zöldhisztéria jegyében:
Zöld beruházások, melyeknél az uniós elvárás éves szinten 500 milliárd Ft nagyságrendű. (A magyar kormány ezt hivatalosan ugyan nem fogadja el, sajnos így is elég sok pénz megy a feneketlen hordóba.) [1]
Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéből – melyet az EU erőltet hazánkra – 492 milliárd forintot az Energetikai
komponens (“Zöld átállás”) keretében megvalósítani tervezett beruházásokra kell elköltenünk. Helyesebb volna, ha a tervnek a „Magyarország lerombolásának és az ellenállóképesség végleges megszüntetésének terve” nevet adnánk.
A Modernizációs Alaptól 2023 és 2030 között több mint 750 milliárd forint elherdálását várja el az EU – névleg a megújulók terjedésével összefüggő beruházások finanszírozására.
Intelligens energiarendszerek és energiatárolás ösztönzésére összesen 173 milliárd forintot kíván kormányunk az EU jóváhagyásával elkölteni.
A geotermikus kapacitás fejlesztési igénye 2019-cel bezárólag összesen 150 MW (45 milliárd Ft), 2039-cel bezárólag pedig további 274 MW (82,3 milliárd Ft). A szükséges biomassza-alapú források esetében 2020 előtt 215 MW kapacitás létesítése szükséges (25,8 milliárd Ft), ami 2040-re mintegy 265 MW-tal (31,8 milliárd Ft-tal) tovább növekszik. (Ehhez csak annyi megjegyzésünk van, hogy a geotermikus energia fejlesztésére a szélturbina és napelem alapú áramtermeléssel szemben érdemes pénzt fordítani. A kontrollt – mit várunk el az egyes projektektől, valóban annyiba kell-e kerülnie a fejlesztésnek – itt is hiányoljuk.)
A Horizont 2020 és a Horizont Európa energetikai és klímavédelmi programjaiból a magyar projekttagok összesen 73,5 millió EUR értékben nyertek el uniós támogatást.
Még egy beszédes adat:
A 2021-ben kutatás-fejlesztésre fordított összeg nemzetgazdasági szinten meghaladta a 900 milliárd forintot. A K+F-ráfordítások 76%-át, közel 685 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 14%-át (125 milliárd forintot) a felsőoktatásban, 10%-át (93 milliárd
forintot) pedig az államháztartási szektorba tartozó kutató-fejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél költötték el.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pl. 2021-ben 6,5 milliárd Ft-tal támogatott karbonmentes, többlet villamos energia innovatív elektrokémiai tárolását elősegítő fejlesztéseket. A kedvezményezettek között az állami kutatóhelyek mellett számos magánvállalkozás is van.
Lehet-e 2024-ben valamit tudni a fejlesztésekre fordított 6,5 milliárd Ft megtérüléséről? Eredményeztek a kutatási ráfordítások piacképes technológiákat, vagy legalább van rájuk remény?
Természetesen helyesnek tartjuk az energetikai célú kutatásokat (is). Amit hiányolunk: Nyilvánosság, társadalmi kontroll, valóban annyiba kellett-e kerülnie a projekt kutatásának, vagy esetleg jóval alacsonyabb ráfordítással is elérhetők lettek volna az eredmények, illetve annak kommunikálása, helyes volt-e egy bizonyos projekt kutatására milliárdokat költeni, vagy a feneketlen hordóba elfolyó milliárdok újabb esetéve állunk szemben? Emlékeztetünk itt arra, mi adófizetők 869 millió Ft-ot költünk metánmérés kidolgozására. A budapestieknek pedig 50 milliárd Ft-ot ér meg a főváros zöldítése (vadvirágos méhlegelők, rovarhotelek, gyökérwellness, klímavészhelyzet és hasonlók).
Néhány további sajtóhír:
50 milliárd forint zöld forrásra pályázhatnak a hazai vállalkozások (2020)
Kétszázmilliárd forint a zöld beruházások felgyorsítására.
Ki lehet zárni a túlszámlázást, zsebbe történő visszaosztás minden esetben? Tudjuk, az éghajlatvédelem mágnesként vonzza a korrupciót.
Hivatkozás:
[1] Nemzeti Energetikai és Klímaterv
2024. november
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
