Hogyan működnek az éghajlatvédelmi mechanizmusok, hova jutnak a CO2-kibocsátással kapcsolatos pénzek, és egyáltalán, mi történik a költségvetésből kifizetett éghajlatmegmentési ráfordításokkal?
Ha a kérdéskört vizsgáljuk, csak egy jelző maradhat: Hajmeresztő. Korrupció létezik, mindig is létezett. Éghajlatvédelem azonban nem létezhet korrupció nélkül.
Szarka László Csaba akadémikus, a geofizikai tudományok doktora új, klímatudományos témájú honlapot indított.
Néhány héttel ezelőtt a disqus önállósította magát. Úgy gondolta, eldönti helyettem, mely hozzászólások minősülnek spam-nek. Gyakorlatilag mindegyiket spam-nek minősítette, és saját spam-tárolójába tette. Én, mint moderátor és honlap-adminisztrátor erről nem kaptam értesítést. A mai nap fölülírtam ezeket a minősítéseket, és a hozzászólásokat jóváhagytam.
Honlapunkon többször fölhívtuk a figyelmet a tudomány devalválódására, illetve arra, hogy valakik minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a klímarögeszme polgárjogot nyerjen.
Ennek újabb állomásai:
I. Három „zöld” milliárdos tudományt alkot, azaz mindent megtesz az ’emberokozta vészes klímaváltozás doktrínájának elfogadtatására.
II. A gépezet emellett különös gondot fordít az újságírók továbbképzésére (agymosására).
III. A zöld milliárdosok a tudomány megerőszakolása mellett súlyt helyeznek a megélhetési klímaaktivisták, influenszerek bőkezű támogatására, valamint azt sugallják Hollywoodnak, hogy készítsen több klímakatasztrófa témájú játékfilmet.
IV. Mindemellett gondoskodnak az USA jogrendszerének aláásásáról is.
Európa útjain több százezer kamionszerelvény gurul a nap 24 órájában, hogy az üzletekben friss élelmiszerválaszték várja a vásárlót, a gyárakba odaérkezzenek a nyersanyagok, a késztermékek pedig eljussanak a vásárlóhoz.
2024. április 10-én mi, az EU választópolgárai (képviselőink útján) megszavaztuk, hogy 2030 és 2040 között fokozatosan ellehetetlenítjük a dízelmeghajtású teherautókat, kamionokat. Valós alternatíva nincs a láthatáron. Az ellenség az előszobában van!
Innovatív lépés van kialakulóban az atomiparban. Az AMG nyersanyagipari csoport német technológiára támaszkodik a hagyományos atomerőművek kiégett fűtőelemeinek hasznosításában. Úgy tűnik, ez az eljárás forradalmasíthatja az energiatermelést, és új lendületet adhat a kiserőműveknek.
A főáramú narratívát követő tudóstársadalom kardinális hibái:
1, Feltételezik, hogy míg 1850 előtt számos tényező befolyásolhatta a Föld klímájának alakulását, azóta egyedül a CO2-koncentráció felelős az éghajlat változásáért.
2, Bár nem vitatják a vízgőz meghatározó szerepét és mennyiségét, megmagyarázhatatlan módon csak a CO2-re koncentrálnak, mint IR-aktív (az infravörös sugárzást elnyelő majd újra kisugárzó), köznapi megnevezéssel üvegházhatású gázra.
Újabb (sokadik) szög az ’emberokozta globális felmelegedés koporsójában.
Az antropogén CO₂ nem halmozódik fel a légkörben.
Sokkal valószínűbb, hogy a hőmérséklet emelkedése okozza a CO₂-szint emelkedését.
A jégmagok adatai nem cáfolják a CO₂-szint emelkedésének természetes okát.
A sokéves kutatásokat az antropogén és természetes CO2-kibocsátások C12 és C13 izotóp arányának vizsgálata területén a szerzői munkacsoport így foglalja össze:
Az ember tevékenység nem haladja meg az összes kibocsátás 4 %-át.
Mindez nem hagy észlelhető nyomot a természetes karbonciklusban.
Jelen tanulmány rámutat: évtizedekkel ezelőtt volt már tudományos véleménykülönbség, eszmecsere az ’emerokozta globális felmelegedésről, azaz, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése hozzájárul-e a Föld átlaghőmérsékletének emelkedéséhez, és ha igen, milyen mértékben. Segalstad részletesen bemutatja, milyen hamistítások, torzítások vezettek az IPCC által képviselt mai állásponthoz.
Hamisak voltak a múltbeli CO2-koncentrációk, hamis a CO2 légkörből óceánba történő távozásának sebessége, hamisak a jégmag CO2-tartalmára vonatkozó adatok, az IPCC hamisan értelmezi a szénizotópos vizsgálati eredményeket.
A dogma alátámasztására az IPCC-gépezet az „óceáni kitérési tényezővel (evasion factor)“ még egy új flogiszton-elméletet is felállított.