Az UNICEF – Magyarországon legalábbis – nem a gyerekek jogainak védelmével, hanem a megsemmisülésbe vezető klímarögeszmének gyerekek, fiatalok közötti népszerűsítésével foglalkozik, természetesen szakmai hibák, ferdítések segítségével. Társa a vállalkozásban a multicégek adókivonására szakosodott tanácsadó cég, a Deloitte.
– kérdezi ismerősöm harsány hangon a szegedi villamoson, és még tesz egy utalást a soha nem látott aszályra a ‘zemberokozta klímaváltozás következtében.
Mivel az utasok úgy kezdenek méregetni, mint akik végre megtalálták az aszály okozóját, és erre csak egy méltó büntetés lehet, a máglyahalál, sürgősen leszállok, válaszomat pedig itt adom meg.
Fog-e válasz érkezni Ferencz Orsolyától, vagy a ‘zemberokozta klímaváltozás elmélet más képviselőitől nyílt levelünkre?
Eddigi tapasztalataink nem sok jóra engednek következtetni. Pedig mi nyitottak vagyunk minden tudományos eszmecserére.
Ábrákkal, grafikonokkal próbáljuk meg szemléltetni, az éghajlat-védelemre fordított kiadások értelmetlenek, semennyivel nem csökkentik a Föld átlaghőmérsékletét. Evvel tisztában van a Föld országainak nagyobb része, és gazdaságuk fejlesztésénél nem is foglalkoznak a CO2-kibocsátással. Sajnos szövetségi rendszerünk megpróbálja ránk kényszeríteni gazdaságunk tönkretételét az éghajlat megmentése címén.
Aki tisztában van a négy alapművelettel, a középiskolás szintű fizikai, energetikai számításokkal, az tudja: lehetetlen, megvalósíthatatlan vállalkozás a Net Zero, a zéró kibocsátás, azaz, hogy annyi CO2-t bocsássunk ki, mint amennyinek meg tudjuk oldani elnyeletését. Természetesen mindevvel a rögeszme protagonistái is tisztában vannak, mégis erőltetik az emberiség egy részére.
Michael Shellenberger ismét csak helyesen látja a helyzetet: az éghajlatvédelem gyengíti a gazdaságot, ami a védelmi potenciál automatikus gyöngülését vonja maga után. A nagy kérdés ezek után: Ki folytat itt háborút ki ellen?
A magyar főáramú média (közszolgálati és kereskedelmi) – a nyugati világ trendjét követve ismét beáll a pánikkeltő sorba: Most aztán tényleg mind elégünk – hacsak nem töltünk újabb százmilliárdokat a feneketlen klímahordóba. Írásunkban részletezzük, miért alaptalan és fölösleges a félelemkeltés.
A Nobel-díj odaítélésénél Syukoro Manabe esetében ugyanazok a mechanizmusok működtek, mint Hasselmann-nál. Nem egy tudóst, életművet tüntettek ki, hanem a klímahisztériát erősítették, még olyan áron is, hogy bizonyítottan hamis elméletnek adtak Nobel-díjat.
Döntésével a Nobel-díj Bizottság a fizikai Nobel-díjat a Sztálin-békedíj szintjére süllyesztette le. Nem a tudóst (az ötven évvel ezelőtti Hasselmannt), hanem a klíma-vészhelyzetre hivatkozva a német gazdaságot tönkretevő merkeli ámokfutást – és Európát, illetve a nyugati világot tönkretenni szándékozó klímarögeszmét – tüntették ki.
A – vitathatatlanul tapasztalható – fölmelegedés nem katasztrofális mértékű, nem példátlan. Hogy mennyi ebben az emberi tényező, megoszlanak a vélemények.
Az IPCC-jelentés kétértelmű, ellentmondásos, a katasztrófa bekövetkeztét – tanulva az eddigi felsülésekből – immár a század végére vizionálják. Tehetik, hiszen akkorra már egyikünk sem fog élni.
Úgy tűnik, még fogunk honlapunkon a témával foglalkozni.