Ha elhinnénk Ürge-Vorsatz Diána állításait, akár pozitívan is felfoghatnánk a dolgot.
„Ha már elfogyott az Északi sarkvidék jegének háromnegyed része, akkor le lehet fújni a klímahisztériát. Hiszen, ha a háromnegyedtől egy embert sem kellett kitelepíteni otthonából a tengerszint emelkedése miatt, akkor a maradék egynegyedet is át fogják vészelni.”
De mi klímarealisták természetesen ilyen szituációban is ragaszkodunk a tudományos igazsághoz.
Már szóvá tettük honlapunkon, hogy a hivatásos klímariogatók abban bíznak, hogy bombasztikus állításaikat senki nem ellenőrzi, így mondhatnak, amit akarnak. Az is nyomon követhető, hogy üzeneteik egy kaptafára készülnek: „Nagyon nagy a baj, de még nem teljesen reménytelen a helyzet. Ha most azonnal leteszitek az ezermilliárdokat, akkor talán megmenekül Földünk 2100-ig. Hogy hova kell letenni, azt is mi mondjuk meg. És arra is vigyázunk, hogy az elmúlt évtizedek néhány nagyon kellemetlen felsülése miatt már csak olyan évszámot mondunk, amikor már biztos nem élünk.” Ezt az üzenetet variálja Gretától kezdve Dianáig a pánikkeltők siserahada. Ráadásul a kínált (erőltetett) megoldások egytől-egyig úgy műszaki, mint közgazdasági (népgazdasági) szempontból képtelenségek. Minél inkább halad az ember abba az irányba, annál inkább közeledik a gazdaság a totális összeomláshoz. Úgy hogy van egy sanda gyanúm, ha én most hirtelen letennénk az asztalra egy műszaki megoldást, amely olcsó, kivitelezhető és bizonyíthatóan csökkenti a CO2-kibocsátást, a pánikkeltők uniszónó elutasítanák. „Nem jó, nem vesz el elég pénzt a gazdaságból, nem viszi zsákutcába az energiatermelést.”
Példa erre akkumulátoros autóbuszok üzembe állítása a városi közösségi közlekedésben. Van kézenfekvő megoldás, úgy hívják, hogy trolibusz, évtizedek óta működik úgy nyugaton, mint keleten, de nem, ezeknek a rögeszméseknek csak az a jó, ha a buszok 10-16 t (tonna!) plusz terhet cipelnek magukkal, alacsony hatásfok és magas áram-átalakítási veszteségek (egyenáramból váltóáram, majd váltóáramból egyenáram), gyors amortizáció és erős tűzveszélyesség mellett.
Nézzük meg ezek után azokat a nagyon csúnya dolgokat, amelyeket úgy hívnak, hogy tények.
Először is:
Egy ilyen nagy jelentőségű kérdésnél, mint az Arktisz jégtömegének elolvadása, illene Ürge-Vorsatz Dianának egy kicsit szélesebb spektrumot figyelembe vennie. Például a 20. századot. Bár a szatellit feljegyzések valóban csak a nyolcvanas évek elejétől állnak rendelkezésre, a jéggel borított területeket mérték már korábban is, és evvel a pánikkeltők is tisztában vannak.
Másodszor, tapintható a pánikkeltők szolgálatában álló tudósok próbálkozása a múltbeli adatok meghamisítására.
Példa erre a Dán Meteorológiai Intézet (DMI) adatközlése. Eszerint az általuk a múltban nem vizsgált területeket jéggel borítottnak fogadták el, noha ma, a 21. században már nekik is rendelkezésre állnak az orosz meteorológusok által feldolgozott és digitalizált adatok a 20. század vonatkozásában.
Magyarul: A DMI óriási jégmentes területeket fogad el jéggel borítottnak a tények ellenére.
1. ábra: Arktisz 1952. augusztus
Az Arktisz kiterjedése 1952 augusztusában.
Bal oldali ábra:
Piros terület: jéggel borított, a DMI mérései alapján.
Fehér mezők: Jéggel borított a DMI feltételezése szerint.
Jobb oldali ábra:
Fehér mezők: jéggel borított terület a szovjet feljegyzések szerint.
Kék mezők: szabad vízfelület a szovjet feljegyzések szerint.
Forrás: https://wattsupwiththat.com/2017/08/17/what-do-we-know-about-arctic-sea-ice-trends/
Dr. Ronan Connolly & Dr. Michael Connolly, a Wattsupwththat szerzői ezek alapján korrigálták a 20. század arktiszi jégkiterjedésének ábrázolását.
Ezek alapján azt lehet megállapítani: A 20. század elejétől a nyolcvanas évekig több növekedési illetve csökkenési periódust különböztethetünk meg. Annak ellenére, hogy a légkör CO2-tartalma a 19. század közepe óta folyamatosan növekszik. Összességében el lehet mondani, 1980-ig durva megközelítés mellett stagnált a jéggel borított felület kiterjedése. Azóta ez a szám csökkent. A számok jó korrelációban vannak a 20. század kisebb hőmérséklet-ingadozásaival.
2. ábra: Az Arktisz kiterjedése 1900 és 2010 között
Felhívjuk természetesen a figyelmet, minél messzibbre megyünk vissza az időben, annál nagyobb a bizonytalanság, annál nagyobb hibahatárokkal kell számolnunk.
És ha az ábra alapján elfogadjuk, hogy a jéggel borított felület 1980-ban 11,75 millió km2 volt, ma pedig 10,7 millió km2, akkor a csökkenés ebben az időszakban 10 %-os a pánikkeltő professzor asszony által adott 75 %. helyett.
Ha pedig ennél egy kicsit hosszabb periódust vizsgálunk, azt kell, hogy megállapítsuk, a 20. század elejétől 1980-ig a jégfelület kiterjedésének változása gyakorlatilag nulla volt. Pedig a gyárak már javában ontották ki kéményeiken a csúnya széndioxidot. Így a jégfelület csökkenésével kapcsolatban határozottan ki lehet jelenteni: Ez nem a légkör CO2-tartalma növekedésének a következménye. Nem lehet, ha ez így jobban érthető.
Mint minden statisztikánál, az abszolút értékeket természetesen fenntartással kell fogadni.
Nézzük meg ezek után a jég térfogatának változását. Előjáróban csak annyit, ennek ellenőrzése a kívülállók számára talán még nehezebb, mint a felületek esetében.
A sarkvidéki jég statisztika egyik elsőszámú szállítója a Washingtoni Egyetem Sarkvidék Kutatóközpontja (Polar Science Center, Seattle).
Axel Schweiger, az intézet igazgatója az alábbi grafikon készítője. Miután Schweiger úr „elfelejtette” a növekedési trendeket berajzolni, voltunk olyan előzékenyek, hogy ezt megtettük helyette (piros egyenesek).
3. ábra: Az arktiszi jég tömegének változása 1900 és 2018 között.
Nagy üggyel-bajjal kiokoskodtuk szintén a Polar Science Center adatai alapján, hogy a vízszintes vörös vonal (az 1950-2000 évek átlaga) 22 ezer km3-nek felel meg. Ez 2006-ra 17 ezer km3-ra csökkent.
Eszerint a 20. század elejétől kezdve 1990-ig az Arktiszi jég térfogatában ugyan váltották egymást csökkenő majd emelkedő trendek, de a vizsgált 90 év alatt a jég tömege semmit nem változott, inkább némi növekedés látszik. Az atmoszféra CO2-tartalma ebben az időszakban 300 ppm-ről 350 ppm-re növekedett.
4. ábra: A CO2 légköri koncentráció változása 1900-tól
Magyarul: KETTŐS BIZONYÍTÉKUNK VAN RÁ, HOGY A LÉGKÖR CO2-TARTALMA NÖVEKEDÉSÉNEK NINCS BEFOLYÁSA AZ ARKTISZI JÉG KITERJEDÉSÉRE. PONT. Ha valaki nem értené, másképp is megfogalmazzuk. Az atmoszféra CO2-tartalmának 17 %-os növekedése nulla % változást eredményezett az arktiszi jég térfogatában.
De hogy teljes legyen a kép:
Magunkfajta mérnökember azt mondja, hogy nem lehet, hogy a jég tömege 55 %-kal csökkent, miközben a jéggel borított felület 10 %-kal. Valaki hazudik. Valaki hamisít.
Na most: Melyiket könnyebb hamisítani? A felületet, amit minden repülőgép, szatellit le tud fényképezni, vagy a jéggel borított felület alatti jégréteg vastagságát?
Úgy gondolom, hat éves kor fölött egyértelmű a válasz.
És egy másik példa, mennyire ellentmondásosak maguknak a pánikkeltőknek az adatai: A Polar Science Centernek más adatai alapján azt mondhatjuk: a jég térfogata 2006 augusztusában 10.600 km3 volt. Ennek az adatnak a forrása: https://sites.google.com/site/arctischepinguin/home/piomas
Az ezen az oldalon található adatokat egy kattintással át lehet vinni egy excel-táblázatba.
A Dán Meteorológiai Intézet (DMI) 2006-ra augusztus hónapra 6 ezer km3 arktiszi jégtömeget számol ki. Az eltérés 70 %-os!!! Pedig a dán MDI éppúgy nem barátja a klímarealistáknak, éppúgy a pánikkeltők táborába tartozik, mint a Polar Center.
Ráadásul a DMI 2006 és 2018 között a jégtömeg enyhe emelkedését tárja elénk. Mindez, mint mondtuk, folyamatos légköri CO2 koncentráció növekedés mellett.
5. ábra: Arktisz jégtömeg változás 2006-2018 között
Egy másik hivatalos forrás, az USA Hó és Jégkutató Központja – National Snow and Ice Data Center (NSIDC) – szerint a jégfelület 2006 és 2018 között stagnál. A nyári csúcsérték átlagosan 5 millió km2, a téli 15 millió km2.
6. ábra: Arktisz jégfelület 2006-2018 között
Fentiek alapján így tudjuk összefoglalni a témát:
- Kutatóintézetek mérései ugyanazokra a területekre és időszakokra egymástól 70 %-kal eltérő eredményeket tesznek közzé a jég térfogatának vonatkozásában.
- A jég térfogata az elmúlt 120 évben többször is nőtt minden mérés és becslés szerint, noha a vizsgált időszakokban az atmoszféra CO2-koncentrációja folyamatosan és egyenletesen növekedett.
- A jéggel borított felület változása és a jég térfogatának változása között óriási az eltérés. Míg a felület 1900 óta 10 %-kal csökkent, a térfogatnál a csökkenés 55 %-os, ami fizikai képtelenség. Valószínű, hogy a térfogat adatok manipuláció, másképpen csalás eredményei.
- 2006 óta a jég térfogata, ha csekély mértékben is, de folyamatosan növekszik. Más adatok szerint stagnál, de semmiképp nem csökken.
Fentiek alapján kijelenthetjük:
A levegő CO2-tartalmának növekedése eddig sem okozta és ezután sem okozza az Arktisz jégtakarójának növekedését, sem a felület, sem a térfogat vonatkozásában.
Ezek a tények az IPCC számára is ismertek.
Mégis, ilyen bizonytalan, egymástól ilyen erősen eltérő és ellentmondásos adatok mellett akar minket, az egész világot ez a maroknyi gárda (IPCC) gigantikus méretű kiadásokba kényszeríteni. És még van képük azt mondani, hogy nincs idő a vitára, azonnal cselekedni kell. Helyesebb volna a társulatot ICCP-nek nevezni (Interational Clima Change Panicmakers, Nemzetközi Klímaváltozás Pánikolók)
Ürge-Vorsatz Diána nem tett mást, mint elővett egy régi riogatást. Kicsit leporolta, az évszámokat átírta, de a „jaj nektek, ha most nem fizettek” fenyegetés megmaradt.
Jim Hansen főállású pánikkeltő (= vezető NASA-tudós) 2008 június 23-án a következőket mondta az USA Kongresszus előtt:
„A világ már rég túllépte az üvegházhatású gázok veszélyes szintjét. Vissza kell térnünk az 1988-as szintre. Még néhány évig telíthetjük a légkört széndioxiddal, de aztán jön a tömeges halál, drámai tengerszint-emelkedés, az ökológiai rendszer összeomlása. Megégünk, ha nem lépünk más utakra.” – mondta a ‘Goddard Institute of Space Sciences’ igazgatója. „Ez az utolsó esélyünk.”
Hansent, aki 20 évvel korábban, 1988-ban kezdte a pánikkeltést a globális fölmelegedéssel, most 2008-ban prófétának és hősnek nevezték az amerikai politikusok.
Szerinte az USA-ban 2025-ig, a világban pedig 2030-ig meg kell szüntetni a szénerőművek üzemeltetését.
Hansen szerint az atmoszféra CO2-tartalmát vissza kell vinni a jelenlegi (2008) 387 ppm-ről 350 ppm-re. Már majdnem késő van, de még van esélyünk, mondja. Szemünk előtt van a billenőpont. Az Északi sarkvidék az első billenőpont, és pontosan az történik, amit 20 éve megmondtunk. 5-10 éven belül az Arktisz jégmentes lesz nyaranta.”
Az USA Today beszámolója Hansen föllépéséről itt.
Úgy Hansen, mint Ürge-Vorsatz Diána elfelejtette megemlíteni az üvegházhatású gázok csökkentésének két fő biztos, kivitelezhető módszerét. Nem kampányoltak az atomerőművek mellett. Nem mondta Hansen, hogy 2025-ig az USA-ban, 2030-ig pedig az egész világban kötelezővé kell tenni üzembe állításukat.
Ugyancsak nem javasolták az EU-nak, hogy azonnal szüntessék meg a szapora muszlimok bevándorlási lehetőségét, illetve szállítsák vissza őket saját hazájukba. Csakis és kizárólag a drágalátos éghajlat kedvéért.
Magyarul: Sem Hansen, sem Ürge-Vorsatz Diána nem hisznek saját teóriájukban. Céljuk a pánikkeltés, illetve javaslataikból ezt lehet csak leszűrni: A gazdaság ellehetetlenítése, egy kőkorszaki szintű Pol Pot rendszer bevezetése.
Időzzünk még egy pillanatig az 5. ábránál. Kék színnel a valós trend van berajzolva, a vörös pontozott vonalak a különböző pánikkeltő prognózisokat jelzik. Láthatjuk, egyetlen pánikkeltő prognózis sem bizonyult helyesnek. Néhány újságcikk a pánikkeltők felsüléséről:
A BBC jelenti 2007 decemberében: az Arktisz jégmentes lesz 2013-ra.
7. ábra: Hamis prognózis a BBC-től
Ugyanazt mondja a National Geographic és a Star-News is:
8. ábra: Hamis prognózis
9. ábra: Hamis prognózis
A Daily News szerint a sarki jégmentesség már 2008-ban(!) bekövetkezik.
10. ábra: Hamis prognózis
11. ábra: Hamis prognózis
A National Geographic 2008. szeptemberi kiadása szerint az Északi sarki jég már halálos spirálban van.
Természetesen Al Gore megélhetési (nagyon jól megélhetési) pánikkeltő sem maradhatott ki a huhogásból: Az Északi sark 2014-ben jégmentes lesz.
12. ábra: Hamis prognózis
A Guardian 2013-ban „tudósokra” hivatkozva 2015-re jósolta a sarkvidéki jég olvadása következtében fellépő gigantikus metánkatasztrófát. Nincs tudomásunk róla, hogy 2015-ben a be nem teljesült prognózisok miatt kibillentették volna munkahelyéről Peter Wadhams pánikkeltő professzort. Pedig elérte a billenőpontot.
13. ábra: Hamis prognózis
És végül a HadCRUT4 adatbázis statisztikája a hőmérséklet változásáról 1920 és 2017 között:
14. ábra: 100 év sarkvidéki hőmérsékleti adatai
A hőmérséklet két fokos tartományban mozog, egyértelmű trendek nélkül. Miközben a levegő CO2-tartalma folyamatosan emelkedett.
15. ábra: A valódi hokiütő görbe
És hogy mosolyogjunk is egy kicsit: A pánikkeltők megnyugtatására álljon itt egy „valódi” hokiütő görbe:
Grönland jégtömege néhány évtizedes csökkenés után meredeken emelkedik.
Legalább is, ha mi olyanok lennénk, mint a pánikkeltők, biztosan így érvelnénk.
A hajósok pedig, akik józan eszükre hallgatnak, átvészelik a sarkvidéki viszontagságokat. Akik viszont bedőlnek az IPCC és egyéb riogatók computer-modelljeinek, azok jégbe fagynak, vagy elsüllyednek a zajló jégben.
Két híradásunk erről:
A klímamodell találkozása a realitással – a jég túl vastag volt a jégtörő számára
Bolondok hajója – őrült tudósokkal a fedélzetén
Csak egy mondatban jelezzük: Az Antarktiszon az Arktisszal ellentétben még ilyen csekély mértékű tömegcsökkenés sincs. A NASA 2018-as jelentése szerint a Déli sarkon növekszik a jég tömege.
https://www.eike-klima-energie.eu/wp-content/uploads/2018/06/zwally-antarctica-study.pdf
Ugyanerről brit kutatók:
https://www.bas.ac.uk/media-post/press-release-west-antarctica-snow-accumulation/
Ürge-Vorsatz Diána professzor asszony
- sem az Északi sarkvidékre vonatkozó prognózisok felsülését,
- sem a tömeg és felület közötti hatalmas ellentmondást,
- sem a tömegre vonatkozó kutatóintézeti adatok óriási szórását,
- sem a jég kiterjedésének 1980 előtti időszakonkénti növekedését ( a növekvő CO2-koncentráció ellenére)
- sem a csökkenés 2006-os megállását,
- sem az ellentétes Déli sarkvidéki tendenciákat
nem említette egy szóval sem. Legalább is a Portfolio tájékoztatása szerint.
Nem illett bele pánikkeltési törekvéseibe. Amiből csak azt tudjuk leszűrni: AZ IPCC célja nem tudományos kutatás, nem tájékoztatás, hanem vegytiszta pánikkeltés. Boldogabb volna a világ, egyszerűbb volna az élet, ha megszűnne az intézmény. Senkinek nem hiányoznak. Kártékonyak, és mindez a mi pénzünkből.
2019. november
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a Reális Zöldek Klub társadalmi szervezet részére juttatott támogatásával 300 Ft értékben. Bankszámlaszámunk: 11702036-20584151 (OTP) A Fővárosi Bíróság végzése a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről itt található. |
