Legalább ezer milliárd dollár évente a feneketlen klímahordóba…

Francis Menton írása.

A világ jelenleg tele van kormányzati, vállalati és milliárdosok által finanszírozott szervezetekkel, amelyek szorgalmazzák az energiarendszer „tiszta” és „bőséges” megújuló energiaforrásokra való átállását. Egy héttel ezelőtti bejegyzésemben beszámoltam a Nemzetközi Energiaügynökségről – a kormányok konzorciumáról (ma már több mint 40, köztük az összes nagy kormány részvételével), amely eredetileg a 70-es években alakult az akkori OPEC olajembargó ellen, de azóta „a fosszilis tüzelőanyagok világ energiaellátásából való kiiktatásának érdekvédelmi központjává” alakult át.

A mai napra itt van egy másik intézmény, amelyről talán hallottunk, talán nem – az Energia Intézet. Az EI egy londoni székhelyű érdekvédelmi szervezet, amelyet az Egyesült Királyság jótékonysági törvényei alapján hoztak létre. Úgy tűnik, hogy költségvetését nagyrészt vállalatoktól és tehetős magánszemélyektől kapja. Honlapján a szervezet küldetésének leírása szerint „jobb energetikai jövőt teremtünk tagjaink és a társadalom számára azáltal, hogy felgyorsítjuk a globális energiaellátás nettó nullára való átállását”.

Tekintsük át e két csoport legújabb híreit

Az IEA 2023 májusában egy nagyszabású jelentést (141 oldal) adott ki „World Energy Investment 2023” (Világ energiabefektetések 2023) címmel. Külön összefoglaló dokumentumot is kiadtak „Overview and Key Findings” (Áttekintés és főbb megállapítások) címmel. A jelentés lényege, hogy dokumentálja és ünnepli a világ energetikai beruházásainak elmúlt évtizedben bekövetkezett óriási elmozdulását a fosszilis tüzelőanyagoktól a „megújuló energiaforrások”, különösen a szél- és napenergia felé. Az összefoglaló dokumentumból:

A Covid-19 világjárvány okozta visszaesésből való kilábalás és a globális energiaválságra adott válaszlépések jelentős lendületet adtak a tiszta energiába történő beruházásoknak. Ha összehasonlítjuk a 2023-ra vonatkozó becsléseinket a 2021-es adatokkal, akkor a tiszta energiába történő éves beruházások sokkal gyorsabban nőttek, mint a fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházások ebben az időszakban (24% vs. 15%). . . . Becsléseink szerint 2023-ban mintegy 2,8 ezer milliárd USD-t fektetnek be az energiatermelésbe. Több mint 1,7 ezer milliárd USD-t a tiszta energiára fordítanak, beleértve a megújuló energiát, az atomenergiát, az elektromos hálózatokat, az energiatárolást, az alacsony kibocsátású üzemanyagokat, a hatékonyság javítását, valamint a végfelhasználás megújuló energiaforrásait és a villamosítást. A fennmaradó valamivel több mint ezer milliárd USD-t továbbra is a fosszilis tüzelőanyag-ellátás és energiaellátás kapja. . . .

Az IEA a következő ábrával szemlélteti, hogy a fosszilis tüzelőanyagokba és a kapcsolódó infrastruktúrába történő beruházások részaránya hogyan csökkent a 2015-ös nagyobb részarányról 2023-ra az energetikai beruházások kisebb hányadára:

Az igazsághoz tartozik, hogy a 2023-ra becsült 1,7 billió dollárnyi, úgynevezett „tiszta energiába” történő beruházás nem mind szélerőművekbe és napelemekbe irányul. Más ábrák világossá teszik, hogy az 1,7 billió dolláros összeg más dolgokat is tartalmaz, például a hálózatokat, a tárolást és még a nukleáris energiát is. Mennyi 2023-as beruházás megy csak a szél- és napenergia-berendezésekbe az elektromos energiaágazatban? Ez az ábra szerint ez a szám közel 700 milliárd dollárra tehető:

Eközben az úgynevezett „hálózatokba” történő beruházások nagy része és a tárolórendszerekbe történő összes beruházás arra irányul, hogy a szél- és napenergia-termeléssel kiegészített villamosenergia-ellátási rendszerbe illeszkedjen. Ha a „hálózatokba és tárolókba” történő közel 400 milliárd dolláros beruházás nagy részét hozzáadjuk a „megújuló energiaforrásokba” történő közel 700 milliárd dollárhoz, akkor az eredmény megközelíti, sőt meghaladja az évi 1 billió dollárt. Ez az összeg megközelíti, sőt meghaladja a fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházások teljes összegét az előző ábrán látható összes ágazatban (nem csak a villamosenergia-termelésben).

És a megújuló energiaforrásokba történő masszív beruházás már egy ideje folyik. A fenti első diagram szerint a „tiszta energiába” történő beruházások összege először 2016-ban haladta meg a fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházásokat, és a különbség az utóbbi években jelentősen nőtt.

Kézenfekvő tehát, hogy a fosszilis tüzelőanyagoknak tehát gyorsan el kell tűnniük a világ energiaképéből. Biztos? Az IEA jelentése nem ad erre választ. Ezért forduljunk az EI most június 26-án megjelent, a világ energiájáról szóló statisztikai áttekintéséhez (Statistical Review of World Energy). (Úgy tűnik, hogy ez a Statisztikai áttekintés az az éves kiadvány, amelyet korábban a BP olajipari nagyvállalat adott ki; az EI most átvette a kiadás felelősségét.) Ez a statisztikai áttekintés átfogó és végleges adatokat tartalmaz a világ 2022-es energiatermelésére és -fogyasztására vonatkozóan.

A dolgok kezdetben rózsásnak tűnnek a szél- és napenergia szempontjából. Idézünk a sajtóközlemény elején található „öt legfontosabb tanulságból”:

A megújuló energiaforrások elterjedésének erőteljes üteme az energiaszektorban a nap- és szélerőművek kiépítésével folytatódott. 2022-ben az eddigi legnagyobb mértékben növekedett a szél- és napenergia újonnan épített kapacitása. Ezek együttesen rekordot jelentő 12%-os részesedést érnek el az energiatermelésben. A napenergia-termelés 25%-kal, a szélerőművek termelése pedig 13,5%-kal növekedett.

Akkor tehát a fosszilis tüzelőanyag-termelésnek vissza kell esnie? Valójában nem. Figyeljük csak, mit is mondanak:

A globális villamosenergia-termelés 2022-ben 2,3%-kal nőtt. . . . A megújuló energiaforrások (a vízenergia kivételével) a nettó villamosenergia-igény növekedésének 84%-át adták 2022-ben.

Más szóval, a szél- és napenergia villamosenergia-termelésbe történő hatalmas beruházásai még ahhoz sem voltak elegendőek, hogy lépést tartsanak a kereslet növekedésével, nemhogy a meglévő fosszilis tüzelőanyag-termelés egy kis részét is kiszorítsák. Még a villamosenergia-ágazatban is tovább nőtt a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása. A villamosenergia-ágazat pedig a primerenergia-fogyasztásnak csak mintegy negyedét teszi ki.

Még egyszer a részletek:

  • A primer energiaigény … 2022-ben 1,1%-kal nőtt. . . .
  • A globális villamosenergia-termelés 2022-ben 2,3%-kal nőtt . . . . 
  • A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a primerenergia százalékos arányában változatlanul 82%. . . .
  • Az energiafelhasználásból, ipari folyamatokból, fáklyázásból és metánból származó szén-dioxid-kibocsátás (szén-dioxid-egyenértékben kifejezve) tovább emelkedett, és 2022-ben 0,8%-kal 39,3 GtCO2e-re nőtt, az energiafelhasználásból származó kibocsátás pedig 0,9%-kal 34,4 GtCO2-re emelkedett.

Összefoglalva:

Most már hozzávetőlegesen évi 1 billió dollárt fektetnek be a „megújuló szél- és napenergia energiaforrásokba”, valamint az ezek felhasználásához szükséges hálózati fejlesztésekbe és energiatárolásba. És ez a hatalmas összeg mellett a fosszilis tüzelőanyagokból előállított primerenergia aránya még egy tized százalékkal sem csökken. És ahogy a világ energiafogyasztása növekszik, a szén-dioxid-kibocsátás is csak tovább nő. A sok milliárd ráfordítás mind kidobott pénz.

Forrás:

World Now Wasting $1 Trillion Or More Per Year Investing In Useless „Renewables” — Manhattan Contrarian

2023. július
Közzéteszi:

Király József
okl. vegyészmérnök

Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a
részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben.
Bankszámlaszámom: – Király József –
10205000-12199224-00000000 (K&H)
A közleményben kérjük megadni: klímarealista.