Michael Shellenberger ismét csak helyesen látja a helyzetet: az éghajlatvédelem gyengíti a gazdaságot, ami a védelmi potenciál automatikus gyöngülését vonja maga után. A nagy kérdés ezek után: Ki folytat itt háborút ki ellen?
Skóciai szélturbinák: Azért fizetik őket, hogy ne termeljenek
Ha nem fúj a szél, csak baj van vele, ha nagyon fúj, az állam – természetesen az adófizető pénzéből – azért fizet, hogy ne termeljék be az áramot a hálózatba. Itt egyetlen dolog újul meg: A napelem-bárók és szélkerék-lovagok pénztárcájának tartalma. Vastagon.
Természetesen a nemtermelésért való fizetés még mindig olcsóbb, mint bármi fantazmagória a lítiumakkumulátortól a hidrogén-stratégiáig.
Zöld képmutatás – a legszegényebbeket sújtja elsősorban
Új generációs atomerőmű üzembehelyezése Kínában
Hogyan befolyásolja Napunk az éghajlatot? (Frissítve)
Írásunk a Napban végbemenő folyamatokról, illetve ezeknek a földi éghajlatra gyakorolt hatásáról ad tájékoztatást. A szoláris folyamatok pontosabban, logikusabban magyarázzák az elmúl évszázadok éghajlat-változásait, mint a CO2-re fókuszáló modellek. Ebből pedig következik, hogy a jövőre adott prognózisaik is pontosabbak lehetnek.
Most aztán mind megégünk. Vagy mégsem?
Mire kötelez bennünket a Párizsi Klímamegállapodás?
Jogi szempontból pontatlan, nem egyértelmű fércmű, tudományos alapok nélkül, az IPCC narratívát egyedüliként elfogadó alapokon. A szerződés semmi konkrét kibocsátás-csökkentésre kötelezi az aláírókat, inkább ajánlásokat fogalmaz meg. Nem helyez kilátásba retorziókat. Számszerű vagy %-os CO2-kibocsátás csökkentésről nincs szó a szerződésben. Az országok egy részére olyan terheket ró, amely egy-két évtizeden belül a porig rombolja a gazdaságot, a maradék országok számára pedig segítséget, támogatást helyez kilátásba, melyeket ugyancsak az első csoport finanszíroz.
Még egyszer a széndioxidról, mint veszélyes klímagázról
Mai munkánkban igyekszünk nagyon röviden, nagyon tömören, egyszerűen, közérthetően fogalmazni. Összefoglalónk természetesen nem teszi fölöslegessé a honlapunkon eddig írtakat. De naponta szembesülünk vele, hogy egy ötmondatos, tetszetős hibás állításnak több esélye van úgy a politika, mint a sajtó, mint a közvélemény előtt, mint egy képletekkel, integrálszámítással, levezetésekkel megtűzdelt hibátlan tanulmánynak.
Rámutatunk, miért hamis az IPCC számolási módja, amely figyelmen kívül hagyja a legjelentősebb üvegházhatású gázt, a H2O-t.
Nobel-díjakról, klímamodellekről II.
Nobel-díjakról, klímamodellekről I.
Döntésével a Nobel-díj Bizottság a fizikai Nobel-díjat a Sztálin-békedíj szintjére süllyesztette le. Nem a tudóst (az ötven évvel ezelőtti Hasselmannt), hanem a klíma-vészhelyzetre hivatkozva a német gazdaságot tönkretevő merkeli ámokfutást – és Európát, illetve a nyugati világot tönkretenni szándékozó klímarögeszmét – tüntették ki.