A hazai sajtó széles körben terjeszti 11 közismert, az éghajlat kérdésköréhez valamilyen módon kapcsolódó személy üzenetét. Az üzenet itt érhető el.
Nyilatkozat – A Klímatudomány 10 üzenete (aklimatudomany10uzenete.hu)
Az alábbiakban közreadjuk ehhez fűzött megjegyzéseinket. Dőlt betűvel, vastagon az üzenet egyes pontjai, egyéb idézetek dőlt betűvel.
Mindenekelőtt néhány szó az aláírókról:
Vannak közöttük természettudósok (6),
köztük biológusok, ökológusok (3),
meteorológusok (3),
közgazdászok (2).
A csoport névsora itt [1] található.
A 11 személy – nevezzük őket itt MK-csoportnak (Mainstream Klíma) – avval kezdi üzenetét, hogy
tudásunkat és hitelességünket felhasználva hozzájáruljunk az érdemi társadalmi párbeszéd elindulásához, illetve magasabb cselekvési szintre emeléséhez.
Ha röviden jellemezni kellene az ’emberokozta globális felmelegedés nevű tudományos álláspont apologétáit, a legfontosabb attribútumok egyike a párbeszédre irányuló akarat hiánya volna. Honlapunkon számos alkalommal elemeztük Bartholy Judit, Szathmáry Eörs, Ürge-Vorsatz Diána egy-egy megnyilatkozását, hogy csak az itteni listán szereplő személyeket említsük. Ilyen alkalommal mindig megkerestük vagy az illető személyt, vagy a klímapánikot gerjesztő személyeket megszólaltató médiaterméket, avval a kéréssel, juttassa el reagálásunkat az illető személynek. A legtöbb, amit kaptunk, egy olvasási visszaigazolás volt a médiatermék részéről. Érdemben sem a médiatermék, sem a megszólított személyek közül nem reagált senki.
A csoport üzenetei:
1, „Szembe kell nézni a problémákkal”
Ehhez elengedhetetlenül szükséges volna a csoport által is fontosnak tartott párbeszéd, ami Magyarországon nem működik.
Itt nem föltétlenül saját személyünkre gondolunk, akivel érdemes lenne szakmai vitát folytatni, sokkal inkább várnánk egy tudományos eszmecserét pl. Szarka Lászlóval, Miskolczi Ferenccel, Lóránt Károllyal.
Az MK-csoportba tartozó hölgyek és urak tehát nagyon jól elvannak abban a langyos közegben, ahol a média képviselője – miután már maga is hitet tesz a pánikkeltő narratíva mellett – áhítattal, alázattal kérdezi a nagy klímakutatót, aki aztán fölmondja az IPCC-narratívát.
A problémákkal való szembenézés számunkra, klímarealisták számára azt jelentené,
adjuk meg a kellő hangsúlyt a hazánkat fenyegető valós gazdasági és környezeti veszélyeknek.
Sokan súlyos problémának tekintik az államadósság magas szintjét. Az ország kamatfizetése 2023-ban minden egyes magyar állampolgárt havi 18 ezer Ft-tal terhelt meg.
Ugyancsak sokan látják súlyosnak demográfiai helyzetünket is, illetve a szakképzett fiatalok elvándorlását.
És ha már éghajlati problémákról beszélünk: Fontosnak tartanánk az olyan problémákkal való foglalkozást, mint a folyamatosan csökkenő csapadékmennyiség, az ugyancsak vészesen csökkenő talajvízszint, az évtizedek óta megoldatlan aszályhelyzet.Aránytorzulásnak tekintenénk, ha ezek helyett csupáncsak számítógépes modellek által előre jelzett, valamikor esetleg bekövetkező klímakatasztrófára fókuszálnánk.
A mainstream klímanarratíva képviselői hallgatnak továbbá róla – a médiafogyasztó esetleg még értetlenkedne – egyedül Kína CO2-kibocsátásának tíz éves növekedése 50-szer haladja meg a teljes magyar kibocsátást.
Pedig a csoportban vannak közgazdászok is. Hogy az ’emberokozta átlaghőmérséklet-emelkedés teóriája milyen gyönge lábakon áll, számos bejegyzésben bizonyítjuk.
E helyen csak a legfontosabb pontokat ismételjük:
- Akár évszázados, akár földtörténeti korok viszonylatában:
Rövid időszakoktól eltekintve – nincs korreláció az átlaghőmérséklet és az atmoszféra CO2-tartalma között.
- A Nettó Nulla politika nem hoz mérhető átlaghőmérséklet-csökkenést. Ennek okai:
- A világ nagyobb része fittyet hány az ’emberokozta átlaghőmérséklet-emelkedés teóriájára. Országaikat a közgazdasági követelmények szerint fejlesztik, és ezt nem rendelik alá költséges éghajlatvédelmi projekteknek. A nyugati államok önfelszámolása így nem fog kihatással lenni sem a CO2-koncentrációra, sem az átlaghőmérsékletre.
- Mivel a Föld CO2-kibocsátásának kb. 95 %-a természetes eredetű, az antropogén kibocsátás csökkentése a nyugati államok által észrevehetetlen lesz.
- Az atmoszféra CO2-tartalma egyensúlyban van az óceánok 50-szer magasabb CO2 tartalmával. Tehát, ha véletlenül csökkenne az atmoszféra CO2-tartalma, az óceánok azt pótolnák az egyensúly beálltáig. Henry-törvény, középiskolai, ill. egyetemi anyag. Ürge-Vorsatz Diána, mint fizikus, illetve Gelencsér András, mint vegyészmérnök, igazán fölvilágosíthatták volna erről csoporttársaikat.
- A sugárzással energiakvantumot kapott gerjesztett IR-aktív CO2-molekula a kapott energiakvantumot visszasugározza a Föld felszíne felé hosszúhullámú IR-sugárként. Ez okozza a felmelegedést. Így a CO2 okozta globális felmelegedés alaptézise. Csakhogy ez így nem igaz. A sugárzással energiakvantumot kapott CO2-molekula ezerszer gyorsabban leadja az energiakvantumot a szomszédos, nem IR-aktív N2 és O2 molekuláknak kinetikus energia formájában, mintsem hogy esélye legyen azt visszasugározni. Termalizáció, Alexander Jablonski fölfedezése, 1930-as évek.
- Az általános iskola 3. osztálya óta pedig köztudott, hogy a meleg levegő fölfelé száll, és helyére hideg levegő kerül. Erre a pontra is érvényes: Ürge-Vorsatz Diána, mint fizikus, illetve Gelencsér András, mint vegyészmérnök, fölvilágosíthatták volna erről csoporttársaikat.
- Az MK-csoport következetesen figyelmen kívül hagyja a magasabb CO2-koncentráció áldásos hatásait, úgy, mint magasabb termésátlagok, növények jobb szárazságtűrő képessége, azaz a Föld kizöldülése.
- Az MK-csoport elhallgatja: Mivel a CO2-nek a koncentrációból és az abszorpciós sávokból kifolyólag önmagában nincs meg a potenciálja a hőmérséklet emelésére, modelljeik segítségével hozzárendeltek egy erősítő tényezőt. Értsd: A CO2-koncentráció növekedésének hatására egy picit nő az átlaghőmérséklet, emiatt több H2O-molekula kerül az atmoszférába, ami viszont már mérhető hőmérséklet-emelkedést okoz. A dolog szépséghibája: Magasabb H2O-koncentráció nem magasabb, hanem alacsonyabb átlaghőmérsékletet eredményez. Lásd: A sivatagban melegebb van… – Klímarealista (klimarealista.hu)
- Az MK-csoport figyelmen kívül hagyja – a CO2-koncentrációval ellentétben – meglepően jó a korreláció a napfolttevékenység és a földi klíma között. Magyarul: A Nap az, amely sokféle (és nem teljesen ismert módon) vezérli a földi klímát.
- Az MK-csoport nem akar tudomást venni róla, a CO2-n kívül más tényezők is befolyásolhatják az átlaghőmérsékletet. Utalunk itt a multidekádos oszcillációkra, a Nap előző pontunkban említett hatására – TSI (Total Solar Irradiance), – és az egyéb kozmikus tényezőkre (bolygók egymáshoz viszonyított helyzete, Naptól való távolságuk változása, Milankovics-Bacsák ciklusok).
- A csoport elhallgatja: A 2022 szeptember 26-án kezdődött, két napon át tartó metán-emisszió – Nordstream-vezeték felrobbantása – összesen 3-500 millió m3 metánt juttatott az atmoszférába, ami az IPCC által favorizált (általunk vitatott) számítások szerint legalább 7,5 millió t CO2-nek, az éves német kibocsátás 1 %-ának felel meg. Bár honlapunkon is tematizáltuk a metán-rögeszme csúfos felsülését, Billenőpontokról, tudóst mímelő sarlatánokról – Klímarealista (klimarealista.hu), 4. pont utolsó bekezdés;
az EIKE szerzői egy friss cikkben foglalják össze a metán-emissziók okozta átlaghőmérséklet-emelkedés lehetetlenségét.
Vor 2 Jahren: Ungewollter tagelanger Großversuch zum Treibhauseffekt im Ostsee- und Anliegerraum – Keinerlei Treibhauserwärmung feststellbar! – EIKE – Europäisches Institut für Klima & Energie (eike-klima-energie.eu)
Nota bene: Furcsálljuk, hogy a nemzetközi klíma mainstream ugyan tematizálja a kérődző állatok böfögését és szellentését – tovább megnehezítve evvel az állattartás feltételeit a nyugati államokban, – de mélyen hallgat az északi-tengeri olajkitermelés okozta évi 300 ezer tonna metángáz környezetbe távozásáról.
2, „Az éghajlatváltozás negatív hatásai már most érzékelhetők és súlyosbodni fognak.”
Utalunk 1. sz. ábránkra. Amióta van éghajlat, azóta változik. Antropogén kiváltó okok nélkül.
Az MK-csoport itt közelebbről nem megnevezett becslésekre hivatkozik, melyek szerint „2050-re az emberiség egyharmadának jelenleg otthont adó területek „élhetetlenné” válhatnak az éghajlatváltozás hatásai miatt, de a Föld valamennyi régióját érintik a negatív változások.”
Az ember csak fogja a fejét, honnan ez a magabiztosság, vakhit, amely hitelt ad a pánikkeltő becsléseknek, melyek folyamatosan születnek a nyolcvanas évek óta, és folyamatos a felsülésük.
E helyen csak a legkirívóbbakra utalunk.
A CBS News 1980-as, „tudósok” jelentése nyomán készült jelentése szerint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt az USA nagy részei víz alá kerülnek, és a nyarak 9°C/16°F-kal melegebbek lesznek.
„Ez azt jelenti, hogy viszlát Miami, viszlát Boston, viszlát New Orleans… Azt jelenti, hogy a Capitolium lábánál csónakázhatunk.”
„A széndioxid-kibocsátás megduplázása olyan augusztusokat eredményez…, amelyek [9°C/16°F-kal] melegebbek, mint a jelenlegi nyarak.”
[Közzétevő: CO2 1980: 338 ppm. Ennek duplája 676 ppm. Ma 421 ppm-nél tartunk, azaz a CO2-koncentráció 83 ppm-mel, a duplázáshoz szükséges 338 ppm 25 %-ával növekedett. Mindeközben az átlaghőmérséklet 2023-ig a 9 °C-nak arányosan megfelelő 4 °C helyett 0,4 °C-kal növekedett. Azaz, a tudósok 1980-ban 10-szeresen túlbecsülték a CO2 átlaghőmérsékletre gyakorolt hatását. (Már ha elfogadnánk, hogy a hőmérséklet-emelkedés a CO2-koncentráció növekedésének következménye. Mi realisták vitatjuk ezt.)
És ha megnézünk egy szélesebb időintervallumot, pl. 120 évet, akkor azt tudjuk megállapítani, a hőmérséklet 2020-ig kb. 1 °C-kal emelkedett (https://royalsociety.org/news-resources/projects/climate-change-evidence-causes/question-1/), miközben a levegő CO2-tartalma kb. 280 ppm-ről 420 ppm-re, 140 ppm-mel, azaz a duplázódás 50 %-ával emelkedett. Ezt az intervallumot is alapul véve nem tudunk mást mondani, mint hogy a „tudósok” mértéktelenül túlbecsülik a CO2 átlaghőmérsékletre gyakorolt (általunk eleve vitatott) hatását.]
„Az ilyen nagyságrendű változások nagy valószínűséggel mélyreható hatással lesznek a mezőgazdaságra, az energiafelhasználás és -termelés minden aspektusára, és… a földhasználatra.”
„Az egyik tudós az üvegházhatást okozó potenciál sürgősségét bibliai fogalmakkal fejezte ki, az Ószövetségben Noénak adott figyelmeztetést idézve.”
James Hansen, NASA GISS igazgató, 1988:
„New York 20 éven belül víz alatt fog állni. A West Side Highway-t (autópályát) a Hudson folyó mentén a víz el fogja lepni. Az ablakokat ragasztószalagokkal fogják rögzíteni az erős szél miatt. A jól ismert madarak már nem lesznek ott, a vegetáció teljesen más lesz.” –
Nos, a 20 év 2008-ban lejárt, sőt azóta már több mint 15 év eltelt, Hansen prognózisaiból semmi nem vált valóra.
Al Gore 2006:
„Hogyha a következő tíz évben nem hozunk radikális intézkedéseket az ÜHG kibocsátás csökkentésére, elérkezünk a “point of no return”-höz, ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszatérés.”
Amivel Al Gore éppúgy felsült, mint 2008-ban tett kijelentésével, mely szerint az Arktisz 2014-ben teljesen jégmentes lesz.
Károly herceg, 2009:
„Hatásos pénzügyi pozitív és negatív szabályzók nélkül nyolc éven belül visszavonhatatlanul összeomlik klíma- és ökológiai rendszerünk. Gazdasági rendszerünk óriási hiányosságokkal küzd, és ez – a környezetvédelmi és klímaválsággal együtt – avval fenyeget, hogy elnyel bennünket.”
A 8 év eltelt, Károlyt megkoronázták, a Föld klíma- és ökológiai rendszere nem omlott össze. Viszont közel kerülnek a gazdasági összeomláshoz azok a nemzetek, amelyek hitelt adnak a pánikkeltő prognózisoknak.
BILD-Zeitung 2007: Titkos klímajelentés: Még 13 évünk van, hogy megmentsük a Földet
A Bild 2007-ben 13 évet adott még Földünknek.
Nem folytatom. Eddig egyetlen pánikkeltő prognózis nem teljesült, az összes, amelyben elérkezett a megjelölt évszám, hamisnak bizonyult.
Komolyan gondolja ezek után az MK-csoport, hogy hitelt adunk a majd valamikori ködös jövőben bekövetkező prognózisaiknak? Amit csak gazdaságunk mai tönkretételével lehet elkerülni?
Komolyan gondolja a 11 aláíró, hogy elhisszük, hogy ők maguk egy percig is hitelt adnak az általuk kommunikált és a valóság által megcáfolt narratívának?
A csoport szerint gyakoribbá válnak a hőhullámok, és ez komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Anélkül, hogy ezt kétségbe vonnánk, örülnénk, ha terhelhető és ellenőrizhető adatokat találnánk erről. Addig is szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy a hideg következtében sokkal többen halnak meg, mint a meleg következtében.
Az árvizek gyakorisága nem növekszik, erre az alábbi bejegyzésekben találhatunk adatokat.
NEM, tisztelt MTI, a klímaváltozás nem duplázza meg a közép-európaihoz hasonló áradások esélyét – Klímarealista (klimarealista.hu)
https://klimarealista.hu/arvizek-a-klimavaltozas-kovetkezteben-i/
https://klimarealista.hu/arvizek-a-klimavaltozas-kovetkezteben-ii/
https://klimarealista.hu/tobb-idojarasi-katasztrofa-csakugyan/
Ugyancsak nem növekszik a hegyvidéki földcsuszamlások száma, intenzitása. NEM, tisztelt MTI, a klímaváltozás nem duplázza meg a közép-európaihoz hasonló áradások esélyét – Klímarealista (klimarealista.hu) Itt: 2. ábra
Ugyancsak nem növekedett az elmúlt 25 évben az aszályok, hurrikánok, viharok, trópusi ciklonok száma, a korábbi növekedés a hírközlő és adatrögzítő mechanizmusok javulásának eredménye. Egy friss forrás a floridai hurrikán-statisztikáról:
https://www.drroyspencer.com/2024/10/florida-major-hurricanes-1900-2024-what-do-the-statistics-show/
3, „Alkalmazkodás vagy kibocsátás-csökkentés helyett alkalmazkodás ÉS kibocsátás-csökkentés most azonnal”
A környezet pusztítását, az erőforrások felélését, az energiafelhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását rövidtávú, érdemi intézkedésekkel csökkenteni kell, és el kell érni, hogy azok koncentrációja ne növekedjen tovább (klímasemlegesség),
Minderről csak akkor lehet és szabad beszélni, főleg egy fillért is kiadni, ha kivétel nélkül a világ összes állama elfogadja a pánikkeltő narratívát. De nem úgy, mint Kína, India és általában a fejlődő országok, hogy addig fontos az éghajlatvédelem számukra, amíg csurran-cseppen számukra valami a nyugati világ adófizetőitől behajtott pénzekből, illetve exportálják a napelempaneleket az egész világra, maguk pedig a szénre és atomra alapozzák az energiaellátást, hanem ők is hajlandók éppúgy tönkretenni saját gazdaságukat, mint mi, az éghajlat megvédésének ürügyén.
„…el kell érni, hogy azok koncentrációja ne növekedjen tovább (klímasemlegesség), ugyanis azok a légkörben felhalmozódnak, egyes fajtáik évszázadokig is megmaradnak,”
CO2 tartózkodási idő az atmoszférában: egyes pánikkeltő források szerint valóban több száz év, valós adatok alapján 4- 5 év. Erre néhány forrás:
Miért növekszik az atmoszféra CO2-tartalma? – Klímarealista (klimarealista.hu)
https://klimarealista.hu/az-emberi-co2-kibocsatas-csekely-hatast-gyakorol-a-legkori-co2-ra/
A metán tartózkodási ideje hivatalos adatok szerint 7-12 év, de mint föntebb utaltunk rá, a metánriogatás a Nordstream 2 fölrobbantásával egyszer és mindenkorra összeomlott.
A dinitrogén-oxiddal csekély, ppb nagyságrendű koncentrációja miatt egy fél mondat erejéig sem érdemes foglalkozni.
Mindenesetre, ha az IPCC-narratíva ilyen csúfosan megbukott a metánriogatással kapcsolatban, itt az ideje, hogy a CO2 okozta felmelegedés tézisét is alapos felülvizsgálatnak vessük alá, illetve, azonnal álljunk le a százmilliárdok feneketlen hordóba történő zúdításával, addig, amíg a világ összes országa egyforma mértékben el nem fogadja ezt, illetve az IPCC-álláspont képviselői minden kétséget kizáróan, a realisták összes kritikájára érdemben válaszolva levezetik, miért is fontos a gazdaság tönkretétele az éghajlat megmentéséhez.
Egy gondolat az azonnali alkalmazkodásról és kibocsátáscsökkentésről. Jó volna, ha a csoport közgazdász végzettségű tagja végeznének számításokat: Mit hoz az ország számára évi (minimum) 100 milliárd Ft kiadás a kibocsátáscsökkentésre, gigantikus pénzek a hidrogénstratégiára, elektromos autózásra, közösségi közlekedésre, úgy, hogy az alkalmazkodásra semmit nem költünk.
Mire jutnánk, ha ezt megfordítanánk? Rendbetennénk vízgazdálkodásunkat, felgyorsítanánk az atomerőmű beruházást, megvizsgálnánk vízerőmű létesítését, aminek van kormánybiztosa, csak a program alszik.
Mi realisták úgy látjuk, ezeknek kellene prioritást adni, főleg, hogy a CO2 okozta felmelegedés tézise meglehetősen gyenge lábakon áll.
Mindenesetre pozitívan értékeljük, hogy a csoport egyáltalán felvetette az alkalmazkodás szükségességét.
4, „A legtöbbet a legtehetősebbek tehetik”
Sajnálatos, hogy az aláírók nem kifogásolják az alábbi mechanizmust:
Minden országnak a felére kell csökkentenie CO2-kibocsátását 2040-ig.
Arra emlékeztet ez minket, hogy attól is megvonják fele élelmiszeradagját, akinek eddig napi egy szelet kenyér jutott, és attól is, aki a napi ötszöri, háromfogásos étkezéshez volt hozzászokva. Míg az utóbbinak meg se kottyan az 50 %-os csökkenés, az előbbi belehal abba.
A leghangosabb, legtehetősebb klímapánikkeltőkről pedig csak annyit. Disszonáns, visszataszító, ha olyanok akarnak bennünket az éghajlatvédelem fontosságáról kioktatni, akiknek karbon-lábnyoma egy nap alatt több mint az átlagembernek egész élete során.
Ide soroljuk Eric Schmidt korábbi Google igazgatót, aki 67 millió dollárét vásárolt egy dízel jachtot, melynek fogyasztása óránként több mint 1000 l gázolaj, Barack Obamát, Leonardo di Caprit, Harry brit herceget, és a Google többi 300 vendégét. akik legtöbbje magánrepülőgépével érkezett privát klímatanácskozásra a szicíliai Verdura Resortba. A Google zártkörű klímakonferenciája – Klímarealista (klimarealista.hu)
Az óceánok fenyegető szintemelkedéséről szónokoló Barack Obama és Al Gore pedig mesés ingatlanokat vásároltak – közvetlenül az óceán partján.
5, „A különböző cselekvéseknek egymást erősíteniük kell”
Az emberiség történelme során sajnos sokszor úgy próbált egy adott környezeti problémát orvosolni, hogy közben egy másik területen még nagyobb bajt idézett elő.
A mi olvasatunkban ez azt jelenti, az alacsony EROEI-érték miatt semmiképp sem szabad erőltetni az áramtermelést szélturbinákkal, napelemekkel, föl kell hagyni a CO2 visszasajtolás fantazmagóriával, a hidrogéngazdaság nevű pénzelégetéssel. [2]
Furcsának találjuk, hogy bár két közgazdász is van a csoportban, mélyen hallgatnak erről a problémakörről.
6, „Természeti stabilitás nélkül nincs jövőnk”
Ha nem őrizzük meg aktívan, és nem növeljük a természetes ökoszisztémákkal borított területeinket, sokkal nehezebb lesz a kibocsátások jelentős csökkentése és bolygónk élhetőségének fenntartása. A mezőgazdaság is nyer abból, ha kellően nagy területeken fenntartjuk a természetes ökoszisztémákat.
E ponttal mi, realisták is egyetértünk. Azonban hiányoljuk a következtetést: Semmiképp sem szabad mezőgazdasági, természetvédelmi területet elvenni szélturbinák és napelemparkok létesítésére.
7, „Értékeljük a környezeti erőforrásainkat!”
Olyan szabályokra van szükség, amelyek a termelés és a fogyasztás minden vonatkozásában átláthatóvá és számszerűsíthetővé teszik az energia- és anyagigényt és az ezek termelésével, használatával és a keletkező hulladék kezelésével kapcsolatos környezeti terhelést és az ebből fakadó költségeket. Káros és elfogadhatatlan, ha egy környezetet erősen szennyező áru vagy szolgáltatás olcsóbb, mint a környezetet kevésbé terhelő alternatívája.
Helyes!
Meg kell adóztatni a napelemparkok, szélturbinák területfoglalását, a létesítésükkel járó gigantikus, részben veszélyes hulladék mennyiségeket, a létesítésük által generált CO2-kibocsátásokat.
8, „Jóllétet a jólét helyett”
E pontban – ha jól értjük – a fogyasztás növekedését, és az önmagáért való gazdasági növekedést ostorozzák a szerzők. Ami bennünket, realistákat zavar, ez a ködös, a Kádár-korszak csökevényeként itt maradt többes szám első személy. „Meg kell egyeznünk arról, hogy mi az a „jó élet”, amit a környezetünkkel harmóniában tudunk élni anélkül, hogy felélnénk a jövő erőforrásait.”
Kinek kell kivel, milyen fórumon erről megegyeznie?
Ugyanazt a standardot akarják elfogadtatni Észak-Amerika és Kongó lakosai számára? Szép, de sajnos utópia.
9, „A kibocsátáscsökkentés lehetetlen szolidaritás nélkül”
Mi magyarok leckét kaptunk a Nyugat szolidaritásából 1990 után. Iparunk tönkrement, külföldi kézbe került, a kereskedelmet egyértelműen a külföld uralja, a mezőgazdaság részben már külföldi kézben van. Magyarország köteles a külföldiek inváziószerű ingatlanvásárlását eltűrni, kezei meg vannak kötve. Mindez hozzájárul a fiatal magyar családok reménytelen helyzetéhez ingatlanhoz jutás területén.
Államadósságunk tízezer milliárd Ft-os nagyságrendű. A kamatfizetési kötelezettség minden magyar állampolgárt, az aggastyánokat és csecsemőket is beleértve havi 18 ezer Ft-tal terhel meg.
A szolidaritást talán ennek a helyzetnek a kezelésével kellene kezdeni.
És ha ezek a dolgok rendbejöttek, utána beszélgethetünk az éghajlatvédelemről, szolidaritásról. De addig? A legkisemmizettebb néprétegek további kifosztásához kívánnak az aláírók asszisztálni? Miközben a fő-fő éghajlatvédők magánrepülőgépeikkel röpködnek klímakonferenciáról klímakonferenciára?
Amiről nem szólnak a nyilatkozat kiadói
Hiányoljuk annak deklarálását, hogy a Net Zero egy költséges, soha meg nem valósuló zsákutca. Ha úgy tetszik, utópia.
Hiányoljuk, mindenekelőtt a csoport közgazdász tagjai részéről, hogy a klímapánikkeltő gépezet kivétel nélkül életképtelen megoldásokat próbál elfogadtatni. Ennek egyenes következménye, hogy a közpénzeket gigantikus mértékben megcsapolják, anélkül, hogy bármiféle eredményt hoznának. Mindez máris behozhatatlan versenyhátrányt jelent azokkal az országokkal szemben, melyek szóban ugyan nem vitatják az éghajlatvédelem fontosságát, gyakorlati cselekedeteik viszont mutatják, fikarcnyit sem törődnek vele.
Ezek az igen költséges látszatmegoldások:
- Szélturbinák
- napelemparkok
- zöld hidrogén előállítás
- szubvencionált elektromos autók, elektromos buszok (a nálunk jól bevált trolibuszok helyett)
- közlekedés hidrogénhajtású járművekkel
- CO2 visszasajtolás
- zöld acélgyártás
- áramtárolás (különböző módokon).
Míg Magyarország évi 100 milliárd Ft nagyságrendben költ az éghajlatvédelemre, a megfelelő USA ráfordítások több száz milliárd dollár nagyságrendűek. Eredmény? Az energiafelhasználásban a fosszilis energia részaránya változatlanul 82 %.
Különösen fájdalmas nekünk magyaroknak látni a pénzpocsékolást, amikor mi adófizetők kifizetjük a napelembárók és szélkeréklovagok által termelt – kutyának se kell – energiát 35-45 Ft/kWh értékben, aztán vagy betápláljuk a hálózatba olyan áron, hogy visszafogjuk a 12,- Ft-ért termelő paksi atomerőművet, vagy, ha már ez sem segít, elkótyavetyéljük, úgy, hogy mi fizetünk az átvételért 4,- Ft-ot kWh-nként ausztriai és szlovákiai szivattyútározós vállalkozásoknak. Pedig lennének úgy hazai, mint nemzetközi példák, melyek reálisan, értsd kritikusan ítélik meg az ún. megújuló kapacitások ész nélküli bővítését.
Pl. Toldi Ottó, Klímapolitikai Intézet: Ha a termelő fizeti az áram árát (lásd negatív ár), az nem a fejlődés, hanem a rendszerhiba jele (klimapolitikaiintezet.hu)
Ebből csak egy mondatot idézünk:
„Kifejezetten problémás, hogy az egyik dekarbonizált áramtermelési ágazat miatt (naperőművek) vissza kell terhelni egy másikat (atomerőmű), ráadásul az olcsóbbat és azt, amelyiknek mindez műszakilag sem tesz jót.”
Hasonló a helyzet ehhez Németországban is.
Németország 2023-ra 10,6 milliárd €-t állított be költségvetésébe a megújuló energiatermelés támogatására. Mint tudjuk, a támogatás egyrészt a termelők kifizetésére, másrészt a fölösleges, senkinek se kell áram elkótyavetyélésére megy el. Mivel az összeg kevésnek bizonyult, a keretet 2024-re 19,4 milliárd €-ra emelték fel.
| Egy olyan napon, amikor a szél is fújt, és a nap is sütött, szeptember 27-én, 90 millió €-ba került a német adófizetőknek a megújuló áramtermelés (szerintünk bohóckodás, az adófizetők pénzének magánzsebekbe történő vezetése). Egyrészt szerződött, tehát a piacinál jóval magasabb áron ki kellett fizetni a termelőket, másrészt az államnak kellett gondoskodnia a teljesen fölösleges áram ártalmatlanításáról (mintegy hulladékként). https://blackout-news.de/aktuelles/kostenfalle-deutschland-zahlt-100-millionen-euro-fuer-ueberschuessigen-strom-an-einem-tag/ |
Ez a keserű valóság a hurráoptimista sajtójelentések mögött. És mintha a német főáramú sajtó már kezdene ébredezni: A Die Welt egy cikkében állítja pellengérre a rendszer fonákságait. https://www.welt.de/wissenschaft/plus253820512/Energiewende-Wir-erleben-jetzt-hautnah-wie-Klimapolitik-die-Basis-unseres-Wohlstands-bedroht.html
Mindezek teljesen hidegen hagyják az aláírókat – mintha nem is léteznének ezek a problémák. A félreértések elkerülése végett:
Kutatni szabad, kutatni kell. Százmilliárdokat értelmetlenül elégetni – súrolja a súlyos bűncselekmény határát.
Szeretnénk továbbá megjegyezni, számos lehetőség áll(na) rendelkezésünkre energiamegtakarítás, tehát CO2-kibocsátás-csökkentés területén folyamatos állami szubvenciók nélkül. Ezekhez minimális K+F ráfordítás, egyes szabályzók módosítása, illetve állami figyelemfelhívás volna szükséges.
Ilyen területek pl.:
- Akkumulátoros árambetárolás és kivétel a gazdaság szereplőinél a napi termelési és fogyasztási csúcsok ill. völgyidőszakok, tehát a pillanatnyi tőzsdei áramárak figyelembevételével.
- Bizonyos tevékenységek (nagyüzemi locsolás, szennyvíztisztító levegőztetés) időzítése az olcsó áram napszakra – jellemzően éjszakára.
- Telephelyek áramellátása a saját akkumulátorról a napi termelési időszakon kívüli napszakra.
- Saját napkollektor összekapcsolása a saját akkumulátorral.
E helyen utalunk egy másik tudóscsoport, a Professzorok Batthyány Köre Energia munkacsoportjának nyilatkozatára.
Fog ez ugyanolyan sajtónyilvánosságot kapni? Fog a két csoport eszmecserét folytatni egymással?
Hivatkozások:
[1] Az aláírók:
Bartholy Judit
meteorológus, ELTE egyetemi tanára, az MTA doktora, a földrajztudományok kandidátusa
Felsmann Balázs
közgazdász, MTA köztestületének tagja
Gelencsér András
vegyészmérnök, Pannon Egyetem rektora, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Haszpra László
meteorológus, tudományos tanácsadó, ATOMKI
Köves Alexandra
ökológiai közgazdász, a Corvinus Egyetem docense
Lakatos Mónika
meteorológus, a Hungaromet éghajlati szakértője, MTA köztestületének tagja
Mádlné Szőnyi Judit
hidrogeológus, ELTE egyetemi tanár, MTA doktora – (alkalmanként helyesen látja vízgazdálkodásunk megoldatlan problémáit)
Pintér László
agrárökológus, CEU professzora (neve többször fölmerül a rovarevés népszerűsítése kapcsán)
Sulyok Katalin
jogász, biológus, ELTE docens (a magyar állam beperléséről polemizál, ha az nem teljesíti a klímavállalásokat)
Szathmáry Eörs
Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, ELTE egyetemi tanára, MTA rendes tagja
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, CEU professzora, az IPCC alelnöke
[2] EROI vagy EROEI: Az energiamegtérülés (Energy Return on Energy Investment) mérőszáma.
Definíciója: az élettartam alatt termelt hasznos energia mennyiségét viszonyítjuk a teljes életciklus alatt felhasznált energia mennyiségéhez. Részletesebb magyarázat, illetve az egyes áramtermelési módok összehasonlítása itt, a (13) pont alatt.
2024. október
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
