Megszokhattuk már, hogy a klímarögeszme képviselői rendszeresen kapnak megszólalási lehetőséget a főáramú médiában, míg a realista tudósoknak szinte semmi esélyük nincs a reagálásra, milyen gyönge lábakon áll az ’emberokozta súlyos éghajlatváltozás teóriája, illetve a figyelmeztetésre, milyen súlyos gazdasági következményei lehetnek a klímarögeszme egyoldalú követésének. Nem tudjuk továbbá elhessegetni magunktól a gondolatot, ezek a médiatermékek busásan részesülnek a rögeszmét erőltető érdekcsoportok forrásaiból. Lásd, az USAID – a Trump és Musk által leleplezett – milliárdos sikkasztásait. És tudósaink is könnyebben érvényesülnek, ha úgy tesznek, mintha hinnének a rögeszmében, lásd
Így manifesztálódik a pánikkeltő klímatudomány.
Így csak a rend kedvéért próbálunk némi helyreigazítással élni Újvári Gábor, HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet munkatársának a Portfolio honlapon megjelent írásához:
Újvári Gábor 2003-ban földrajztanári diplomát szerzett, 2006-ban pedig a Pécsi Tudományegyetemen doktori fokozatot Földtudomány témakörben. https://geochem.hu/staff/ujvari/ujvari_hu.html
Legelső problémánk a címmel van. Világbajnoki teljesítmény egy rövid címben három vitatható állítást tenni.
Először is, a Föld éghajlati rendszere nincs bajban. Az éghajlat egy természeti adottság, olyan, amilyen. Egy bizonyos hőmérséklet nem jó vagy rossz, hanem ennyi vagy annyi, a tendencia pedig nem javul vagy romlik, hanem emelkedik vagy csökken. Ami klíma az egyik élőlénynek jó, az a másiknak lehet nagyon rossz.
Másodszor, ahogy az éghajlat se nem romlott, se nem javult, hanem a múltban változott, így mindezeket az elmúlt évmilliókra is alkalmazhatjuk. A múltbeli – nem antropogén okok miatti – változások pedig nem maradtak abba az elmúlt 150 évben sem, és a jövőben is folytatódni fognak.
Harmadszor, olcsó dolog olyan prognózisokkal riogatni, amelyek beteljesülését sem a riogatást kijelentő, sem hallgatósága nem éli meg.
Újvári egy USA-ban dolgozó dán kutató közgazdász, Bjorn Lomborg – a Portfolio-n is megjelent – írására reagál, aki ugyan nem vonja kétségbe az ’emberokozta végzetes globális fölmelegedés teóriáját, de közgazdászként igyekszik visszafogottságra inteni az illuzórikus klímacélokkal kapcsolatban.
Kezdő mondatában Újvári rögtön pozícionálja magát: Keveri a klíma és időjárás fogalmakat. Tudjuk, hogy falra hányt borsó, de aki a klímával akar foglalkozni, az felejtse el az elmúlt évek időjárási adatait. Esetleg úgy járhat, mint Újvári, aki ugyan riogat a 2023 és 2024 évek időjárási adataival, de nem tud mit kezdeni az alábbi híradásokkal, így inkább úgy tesz, mintha nem tudna róluk:
USA: Leghidegebb január 1988 óta. Fagyok Szaudi-Arábiában. Rekord hófedettség az Északi féltekén
Rekord hideghullám az USA többszáz városában; Lengyelországban, a Déli-sarkon.
Nem folytatjuk, és nem azért, mert nem tudnánk még százszámra hidegrekordokat idézni, hanem azért, hogy rámutassunk: Az éghajlat-tudomány kicsit több, mint ilyen vagy olyan előjelű rekordok hajhászása. Ami feltűnő, hogy a rögeszmés tömb mostanában kevésbé foglalkozik az átlaghőmérséklet és a klímaváltozás kapcsolatával, ehelyett a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásuknak növekedésével házalnak. Honlapunkon már említettük: Ha az eseményeket regisztráló rendszer a műszaki feltételek javulása miatt több eseményt regisztrál, ez nem jelenti az események számának növekedését. Lásd Bojanowski írását: Több időjárási katasztrófa – Csakugyan?
Ami pedig az átlaghőmérséklet növekedését illeti:
A legutolsó jégkorszak óta, 12 ezer, más tudósok szerint 20 ezer éve, lassan, de összességében biztosan növekszik a Föld átlaghőmérséklete. De ha csak az elmúlt 1200 évet vizsgáljuk, ebben az időszakban is több kisebb jégkorszakot és meleg időszakot különböztethetünk meg összesen egy 4-5 °C-os intervallumban. Magától értetődik, ezek is függetlenek voltak az antropogén hatásoktól.
És egy ilyen időszakban élünk most is. A legutóbbi kis jégkorszak, a 19. század első évtizedeiben véget ért Dalton-minimum óta egy lassú fölmelegedési fázisban vagyunk. Hogy ezt a fölmelegedést miért nem okozhatja a CO2-koncentráció növekedése, számos példával alátámasztjuk honlapunkon. E helyen legyen elég talán csak a 20. századi, 4 évtizeden át tartó lehűlésre (a rögeszmések szóhasználatában hiatusra, megtorpanásra) emlékeztetni, ami 1-2 °C hőmérsékletesést jelentett folyamatosan növekvő CO2-koncentráció mellett.
Az1979 óta folyamatos UAH műholdas átlaghőmérséklet-regisztrálás más érdekes tényre is rávilágít.
1. ábra: Az 1979 óta folyamatos műholdas hőmérsékletmérés adatai
Eszerint ebben a bő negyven éven észlelünk egy 25 éves stagnáló időszakot (1988-2013), illetve több szintugrást, ami az időjárást befolyásoló tényezők interferencia-hatásával, de semmiképp sem az egyenletesen növekvő CO2-koncentrációval magyarázható.
Újvári szerint
„ Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők.”
Kicsit furcsálljuk, hogy egy földtudomány témakörben doktori fokozatot szerzett földrajztanár korrelációt szuggerálva ilyen pontatlan megállapítást tegyen, de tanulni sohasem késő. Okulására ide illesztjük a klímatudománnyal foglalkozók körében jól ismert ábrát, melynek számos változata ismert.
2. ábra: Atmoszféra CO2-tartalom és hőmérsékletváltozás az elmúlt 500 millió évben – korreláció nélkül
Mellékesen: Ha a Föld ősatmoszférája 20 % CO2-t tartalmazott, ma pedig 0,04 %-ot, akkor nem kellene néhány ppm visszaemelkedéséből tragédiát csinálni, melynek egyébként pozitív hatása van többek között a Föld kizöldülésére és a termésátlagok növekedésére.
Újvári megállapítja:
Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
Értsük ezt úgy, hogy Újvárinál is manifesztálódott a felismerés, hogy az emberi CO2-kibocsátás nem releváns a szélsőséges éghajlatot illetően?
A földi atmoszféra CO2-tartalma ha nem is egyenletesen, de folyamatosan csökkent az évmilliók során. Mindeközben jégkorszakok és melegidőszakok váltották egymást, a korreláció legkisebb jele nélkül.
De akkor miért mond ilyet Újvári, hogy
…ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván?
A helyzet tehát a korreláció teljes hiánya miatt nem mondható súlyosnak és semmiféle beavatkozást nem kíván. És evvel éppúgy tisztában van Újvári, mint az összes többi magyar klímakutató. Ha ugyanis csak egy pillanatig is elhitte volna saját állításait, elvbarátaival együtt rég tiltakoznia kellett volna a német atomenergia-termelés lefűrészelése, illetve a komoly népszaporulatot produkáló színes embertömegek Európába történő szállítása ellen, akiknek karbonlábnyoma saját hazájukban töredéke annak, amit Európában produkálnak.
De egyiket sem tették meg, mivel tudták: a helyzet nem súlyos és nem kíván semmiféle beavatkozást.
| Jegyezük meg: A normális az, ha az ember, a nemzetek alkalmazkodnak a változó klímához, nem pedig megpróbálják azt megváltoztatni olyan eszközökkel, melyek ugyan a klímát abszolút nem befolyásolják, a nemzetgazdaságot viszont garantáltan tönkreteszik. Mindenesetre a világ nemzeteinek túlnyomó része így viszonyul a kérdéshez, az éghajlatért csak olyankor aggódik, ha ebből anyagi előnyei származnak. Erre számos példa van, az ún. fejlett nyugati államok anyagi eszközökkel segítik a harmadik világbeli országokat az éghajlat védelme címén. Hogy aztán a pénzek hova folynak el, ki tudja, mint ahogy az amerikai állampolgárok közömbösen tűrték sok éven át, hogy milliárdok tűnjenek el az USAID csatornáin keresztül. |
Újvári:
Az idei év elejének egyik vezető híre volt, miszerint a globális földfelszíni hőmérsékletnövekedés meghaladta a fent említett klímamegállapodásban is rögzített, 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez viszonyítva és ezzel a 2024-es év globálisan és Magyarországon is a legmelegebb év volt a meteorológiai mérések kezdete óta.
Újvári ugyan szégyenlősen elhallgatja, de természetesen tisztában van vele, az 1,5 °C-ot azért rögzítették a Párizsi Klímamegállapodásban, mert a „klímatudósok” zöme avval riogatott, ennél a hőmérsékletnél elérjük az átbillenési pontokat, és irreverzibilis, beláthatatlan folyamatok indulnak el.
Pardon. A pánikkeltő gépezet sohasem fogalmaz úgy, hogy „beláthatatlan folyamatok indulnak el”, hanem úgy, hogy „beláthatatlan folyamatok indulhatnak el”. Ebből levont következtetésük viszont már nem feltételes, hanem imperatív:
Le kell rombolni a magyar és európai ipart, tönkre kell tenni nemzetgazdaságainkat.
A bűvös másfél fok, illetve a katasztrofálisnak kikiáltott billenőpontok kapcsolatát több bejegyzésben említettük.
https://klimarealista.hu/billenopontokrol-tudost-mimelo-sarlatanokrol/
Újévi kvízjátékunk billenőpontokról, ökológiai lábnyomokról (megoldásokkal frissítve)
Nos, a másfél fok eljött, a vizionált katasztrofális átbillenések egyike sem következett be.
| Magyarul a főáramú klímatudomány en bloc kiállította magáról a bizonyítványt, hogy amit évtizedeken keresztül műveltek, az a horoszkópszínvonalú vakítás, népbutítás és sarlatánság volt, mindezt sokszáz millió Ft-ért művelve, és ami még rosszabb, következtetéseikben uniszónó követelve a százmilliárdokat elnyelő klímavédelmi intézkedéseket és nemzetgazdaságaink tönkretételét. A politika mindezt vakon követte, a média örvendezett, az adófizető pedig összeszorította fogát: Tudósék biztosan jól tudják. Ha meg kell menteni az éghajlatot, akkor legyen, fizetünk, mint a katonatiszt. |
Újvári mindezek után tovább próbálkozik a szerecsenmosdatással, a rögeszme fenntartásával, pánik keltésével a tények ellenére.
3. ábra: ÜHG-koncentrációk növekedése – pánikkeltő modus-ban előadva
Ennek alátámasztására közli ábráját, milyen riasztó mértékben nőttek az ún. ÜHG-koncentrációk 2005 óta.
Megjegyzésünk ehhez:
1, A metánnal magára valamit adó szakember (nem akaródzik leírni, hogy tudós) a Nordstream vezeték 2022 szeptemberi felrobbantása óta nem foglalkozik. A metán nem járul hozzá a föld atmoszférájának fölmelegedéséhez.
Légypiszoknál is kisebb jelentőségű ppb-koncentrációkkal eleve nem érdemes foglalkozni.
2, Bár távol eshet Újvári szakterületétől (üledékvizsgálatok a földtörténeti korokban), ha megszólal éghajlat-kérdésben, illene tájékozódnia: Ha – bármilyen, elsősorban kozmikus – okok miatt emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, ez magával hozza az óceánokban tárolt CO2 kipárolgását.
https://klimarealista.hu/karbonciklus-modellezes-a-termeszetes-es-antropogen-co2-tartozkodasi-ideje-a-legkorben/
3, Egy tudósnak illene az összes ÜHG koncentráció változását ábrázolni – csakhát akkor nem jönne ki a pánikkeltő hatás.
4. ábra: ÜHG koncentrációk növekedése – reálisan ábrázolva
(Az ábrán a felbontás miatt nem lehet ábrázolni a metánkoncentrációt. Próbáljon valaki ezen 0,0002 %-ot ábrázolni.) A 3. és 4. ábra ugyanazt a CO2-koncentráció növekedést mutatja – eltérő felbontásban.
Újvári:
Hőmérőre sincs azonban szükségünk, hogy a felmelegedés ténye egyértelmű legyen. A tengeri jég kiterjedésének erőteljes csökkenése, a poláris és hegyvidéki jégtakarók drasztikus olvadása vagy épp a tengerszint emelkedés világosan jelzik a felmelegedést, ami a bolygó energiamérlegének egyensúlytalanságából fakad. A jelenség hátterében nem a természetes éghajlati változékonyság áll; sajnos döntően a légkörben egyre növekvő koncentrációban jelenlévő szén-dioxid és más üvegházhatású gázok (pl. metán, vízgőz) okozta többletsugárzási kényszer okozzák.
Vegyük sorba.
1, Tengeri jég kiterjedés
Már jeleztük, aki klímával foglalkozik, az felejtse el a napi, heti, havi és az elmúlt néhány év adatait, különben úgy jár, mint Újvári, aki nem tud mit kezdeni az antarktiszi tengeri jég tömegének növekedésével, így aztán inkább úgy tesz, mintha nem tudna róla.
Nota bene, a pánikkeltő gépezet 2014-ben a magas tengeri jég kiterjedést tette felelőssé a hőmérséklet emelkedéséért, most az alacsonyabb kiterjedést.
A tengeri jég kiterjedés kérdése is egy kicsit bonyolultabb annál, hogy párhuzamba állítsuk a levegő CO2-tartalmával.
2, Grönlandi jég
A grönlandi jég a nyári hónapokban veszít tömegéből, télen visszanyeri azt. A sokéves tendencia nem mutat csökkenést.
https://wattsupwiththat.com/2024/09/02/greenland-icecap-carries-on-as-normal/
3, Tengerszint
A tengerszint a legutóbbi jégkorszak óta folyamatosan és egyenletesen emelkedik, az emelkedés üteme nem gyorsul.
- https://wattsupwiththat.com/2025/02/09/year-2024-noaa-measured-sea-level-rise-data-show-climate-alarmists-co2-driven-sea-level-rise-acceleration-claims-have-spectacularly-failed/
- https://wattsupwiththat.com/2025/01/16/sea-level-rise-panic-cancelled/
- https://wattsupwiththat.com/2024/09/30/note-to-australian-broadcasting-corporation-news-pacific-island-sea-level-projections-are-wrong/
- https://wattsupwiththat.com/2024/09/03/sea-levels-and-excel/
És, és, és, a sort vég nélkül folytathatnánk, de fölösleges. Újvárival és elvbarátaival nem az a baj, hogy hiányosak ismereteik, hanem hogy nem akarnak tudni.
4, Természetes éghajlati változékonyság; a légkörben egyre növekvő koncentrációban jelenlévő szén-dioxid és más üvegházhatású gázok (pl. metán, vízgőz) okozta többletsugárzási kényszer.
A vízgőzről annyit érdemes tudni, hogy a légkör a vízgőz szempontjából telített. Több párolgás több csapadékkiválást eredményez. Mellesleg – és Újvári ezt is kerüli, mint ördög a tömjénfüstöt – érdemes ismételten leszögezni: A rögeszmés pánikkeltő gépezet mantrájával ellentétben a vízgőznek nem pozitív, hanem negatív visszacsatolása van. Értsd: Magasabb hőmérséklet több atmoszférikus víztartalmat eredményez, amelynek hőmérsékletcsökkentő hatása van.
https://klimarealista.hu/a-sivatagban-melegebb-van/
Újvári:
A jelenlegi, nagyjából 11 ezer éve kezdődött holocén földtörténeti kor folyamán, ugyan voltak kisebb klímaingadozások, de a globális hőmérséklet egy viszonylag szűk, 0,8 fokos sávban mozgott, átlagban a mainál jóval alacsonyabb (280 ppm körüli) szén-dioxid szintek mellett.
Ami az állítólagos 0,8 °C-s sávot illeti, a valóságban csak az elmúlt 1200 évet is tekintve ez valójában 4-5 °C-os tartományt jelent.
Ami pedig a CO2-koncentrációkat illeti: Óriási a bizonytalanság, mekkora is volt az valójában az elmúlt 150 évben.
Lásd: https://klimarealista.hu/klimariogatas-helyett-klimarealizmust/ 6. pont ábrái
A CO2-koncentráció és átlaghőmérséklet változásait a holocén korban majd a kis jégkorszakban részletesen tárgyalja ez a tanulmány:
https://clintel.org/holocene-co2-and-the-earlier-ipcc-reports/
Mivel ugyanazokból az adatokból – tekintve a proxy-adatok pontatlanságait, sokféle következtetést lehet levonni, eltérnek a vélemények a levonható tanulságokat illetően, és ezeket inkább az elvi álláspont, prekoncepció, mintsem a tudni akarás determinálja. Egy biztos. Pánikra nincs ok. Mindamellett a holocén egy kis szegmense az elmúlt évmillióknak, talán érdemes volna itt is szélesebb időintervallumot vizsgálni. És ha már szóba került a holocén az úgymond kisebb klímaingadozásaival: Számos tanulmány bizonyítja: A holocénben több m-rel volt magasabb a tengerszint, mint ma.
A sokszáz millió év alatt bizonyára voltak időszakok, melyekben a CO2-koncentráció és az átlaghőmérséklet párhuzamosan mozgott – csakúgy véletlenül. De mint 2. ábránk mutatja, az elmúlt évmilliókat tekintve nincs korreláció a kettő között.
Újvári:
A globális felszíni hőmérséklet lassan reagál az éghajlati kényszerekre, az éghajlati rendszer termikus tehetetlensége miatt.
Az éghajlati rendszerben alapvetően az óceánok biztosítják a hőtárolási kapacitás nagy részét; ide kerül a többletenergia 89%-a és energiának mindössze 1-2% melegíti a légkört.
A jelen földi klímarendszer esetén nagyjából egy évezredbe telik, míg a bolygó ismét energetikai egyensúlyba kerül és kb. 25-50 évbe (mások szerint egy évszázadba) mire az egyensúlyi éghajlati válasz 60%-a realizálódik. Ez azt jelenti, hogy a mai globális felszíni hőmérséklet (amely „csak” 1,5 fokot emelkedett), nem a jelenlegi üvegházgáz szintekkel, a jégtakarók és tengeri jég mai kiterjedésével és a jelenkori tengerszintekkel van egyensúlyban, hanem a több évtizeddel ezelőttivel.
Ha jól értjük Újvári gondolatmenetét, az ÜHG-k ugyan melegítik a légkört, azonban ezt a többlet energiamennyiséget az atmoszféra nagyon gyorsan leadja az óceánoknak, amit az óceánok nagyon lassan adnak vissza az atmoszférának. A legjobb, amit ehhez hozzá tudunk fűzni: Érdekes.
Újvári:
Vannak azonban egyéb megfontolások is, amik miatt sürgős cselekvésre, az emberi tevékenységből fakadó szénkibocsátás korlátozására lenne szükség. A szénkörforgalom gyakorlatilag az egyetlen, amibe az emberiség képes belenyúlni, a vízkörforgalmat nem képes szabályozni és sajnos a globális felmelegedés nyomán már megjelent pozitív visszacsatolások nagy részének hatásait (pl. a légkörben található vízgőz mennyiségét, a felhőzetet, a jégtakarókat és permafroszt olvadását) sem képes megállítani.
Sajnos Újvári még csak elméleti szinten sem említi meg az egyetlen lehetséges alternatívát: alkalmazkodás a változó klímához. Pedig az emberiség nagy hányada ezt követi.
Boldog afrikaiak, boldog eszkimók…
A klímapánik gépezet szempontjából természetesen érthető. Az alkalmazkodásnál milliárdos javadalmaktól esnének el, melyeket jelenleg mi adófizetők folyósítunk nekik, elképzelésük szerint az idők végezetéig.
Újvári:
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) különböző kibocsátási forgatókönyvei közül az optimista szcenáriók (SSP1-1.9 és SSP1-2.6) már most sem tarthatók, jelenleg legvalószínűbb a SSP2-4.5 forgatókönyv megvalósulása, ami kb. 550 ppm-es szén-dioxid szinttel számol 2050-re és mintegy 2,7 Celsius-fokos felmelegedéssel 2100-ra, ahogy arról Lomborg is ír.
Minekután eddig sem az IPCC-nek, sem az egyéb klímariogatóknak egyetlen pánikkeltő prognózisa sem vált valóra, ha elértük a jelzett időpontot, a hamis prognózist tevők pedig még csak meg sem próbálták állításaikat utólag megmagyarázni, a bocsánatkérésről és elhatárolódásról nem is beszélve, meglehetősen hidegen hagy bennünket, ki mivel akar félelmet kelteni. Ugyancsak nem hallottuk még a főáramú klímatudomány egyetlen képviselőjétől sem, milyen áldásos hatásai vannak a CO2-koncentráció növekedésének. A felsült prognózisoknak két bejegyzést is szenteltünk:
Újévi kvízjátékunk billenőpontokról, ökológiai lábnyomokról (megoldásokkal frissítve)
Klímaprognózisok öt évtizeden át = baklövések, melléfogások, alaptalan pánikkeltés öt évtizeden át
Újvári:
A klímaváltozás szempontjából több, úgynevezett „billenő elem” („tipping point”) létezik. Ilyenek például,
-
- a grönlandi és nyugat-antarktiszi jégtakarók,
- a sarkvidéki tengeri jég,
- a boreális övi erdők és permafroszt
- az amazóniai esőerdők,
- az északi féltekén időszakosan különösen meleg és nedves (El Niño fázis), vagy éppen a megszokottnál hűvösebb (La Niña fázis) időjárást okozó El Niño–déli oszcilláció (ENSO),
- vagy az Atlanti Meridionális Alábukó Cirkuláció (AMOC), amelyek fontosak Földünk éghajlata szempontjából és ezek megváltozása kihat az egész bolygó éghajlatára.
A trópusok és a magasabb szélességi körök között hatalmas mennyiségű energiát szállító AMOC gyengülése és leállása ma különösen aktuális téma, aminek bekövetkezése jelentősen befolyásolná a regionális hőmérsékleteket. Erre a jelenségre egyébként az utolsó eljegesedés időszakában volt már példa, de a közeljövőben bekövetkező leállás jelenleg vitatott, egyesek szerint viszont 2025 és 2095 között 95%-os valószínűséggel bekövetkezik majd. Ennek természetesen komoly következményei lennének.
A klímariogató gépezet kedvenc fogása,
a, felállítani egy teóriát, tézist, prognózist;
b, taglalni, milyen rettenetes következményei lesznek, ha bekövetkezik a prognosztizált esemény.
A b, pontban taglalt következmények valóban rettenetesek, ha bekövetkezik az a, pontban megnevezett esemény. Csakhogy arról, hogy ennek a valószínűsége, különösen az ’emberokozta CO2-kibocsátás miatti valószínűsége a nullával egyenlő, mélyen hallgatnak.
Ami pedig a billenőpontokat illeti, föntebb már említettük, az 1,5 °C-os hőmérséklet-emelkedést követő billenőpontok egyike sem következett be. A „tudósok” tévedtek. A józan emberek szerencsére nem hallgattak a „tudósokra”.
Az AMOC-kal kapcsolatban: Semmi nem utal közelgő összeomlására.
Nem, nem omlik össze az AMOC, az atlanti-óceáni áramlási rendszer
Újvári:
A helyzet finoman szólva sem rózsás.
Amivel maradék nélkül egyet lehet érteni.
A helyzet ugyanis az, hogy egyetemi végzettséggel rendelkező emberek (ún. tudósok) gátlástalanul, következmények nélkül riogathatnak, kelthetik a pánikot, amihez a média biztosítja a megjelenési felületet. Mindez nekünk magyaroknak évente 150 milliárd Ft-unkba kerül, és mivel az államkassza üres, ezt hitelből fizetjük, ami azt jelenti, valójában ennek sokszorosa az, amivel a klímapánik megterheli teherbíró képességünket. Magától értetődik, a 150 milliárd Ft egy jól meghatározott érdekközösség zsebeiben csapódik le, és ugyancsak magától értetődik, hogy mindennek semmi ráhatása nincs a Föld éghajlatára. Ez az érdekközösség viszont mindent megtesz a pánikkeltésért.
És ez a helyzet valóban nem rózsás.
Honlapunkon több írás is foglalkozik a klímarögeszme erőltetésének tényleges okaival. Pl.: Mégiscsak az ember a felelős a klímaváltozásért!
Linkelünk egy írást, amely szintén ezeket a kérdéseket feszegeti: https://off-guardian.org/2025/02/11/technocracy-ascending-part-3-green-sustainable-slavery/
Írásunkról tájékoztattuk úgy Újvári Gábort, mint a Portfolio-t, és természetesen közzétesszük reagálásukat. Bár eddigi tapasztalataink nem a legjobbak. A klímapánikkeltők nem szeretik a párbeszédet, eszmecserét. Vajon miért?
2025. február
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
