Ole Humlum professzor meteorológiai és klimatológiai adatelemzéssel ad képet a Föld globális éghajlatának állapotáról. Azon túlmenően, hogy fehéren-feketén kimutatja, nincs klímavészhelyzet, meglepően kézenfekvő következtetések révén mutat rá a klímaváltozás lehetséges okaira.
A DEMOKRATA hasábjain 2022. augusztusában jelent meg négy szerző tollából „A klímaszkeptikusoknak nem jön ki a matek” c. írás.
Erre többen reagáltak. A mai alkalommal Szarka László válaszát tesszük közzé, ami a lap nyomtatott formájában megjelent.
„Az álnaiv válaszcikk most azt akarja elhitetni, hogy a „tudomány” döntötte el, hogy mi lett a klímapolitika alapja….” „A tudomány őszinte igazságkeresésre, és nem tudományon kívüli intézmények iránti hűségre kötelez.”
A CLINTEL (Klímaintelligencia-csoport) Nincs klímavészhelyzet! című, 2019-ben kiadott éghajlatváltozási világnyilatkozata (World Climate Declaration, WDC) elsősorban a szakértőket szólította meg. Mostanában azonban azt tapasztaljuk, hogy közvéleménynek kezd elege lenni a klímapánik-keltő történetekből. Hallani akarják másik oldal hangját is. A CLINTEL ennek a kívánságnak eleget téve olyan tudnivalókat nyújt át a klímáról, amilyeneket a médiában nemigen lehet megtalálni.
Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy fizikailag megvalósítható-e a száz százalék megújuló energia, a reális tudomány mentén egyszavas válasz adható: nem…
„Soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a modellek képtelenek leírni a természet fizikai folyamatainak sokaságát…”
Az emberiség előtt álló kihívásokat az alábbiak szerint lehet rendszerezni:
1. energia, 2. víz (édesvíz), 3. termőföld (élelmiszer), 4. környezet, 5. társadalmi problémák (népesség, egészségügy, oktatás, kultúra stb.). Minden egyes tétel előfeltétele annak, hogy a listán utána következő tételekkel érdemben foglalkozni lehessen…
Tény, hogy a környezettudományt, amelynek középpontjába a klímaváltozás egész történetét helyezték, megszületése óta ugyanaz az érdekcsoport formálja…
A legönzőbb emberek, a globális elit szerte a világon támadja a normális embereket…
A napi hírekből is érzékelhető, hogy a legkülönfélébb idő- és tértartományú természeti változások nem szűntek meg létezni. Folytonos változásban van a Nap, és a Föld belseje is. Ahhoz, hogy az ember éghajlat-befolyásoló hatását érdemben meg lehessen mondani, mindenekelőtt a természet sokféle változásait kellene jobban ismernünk. A tisztánlátást zavaros definíciók és természettudományon kívüli értékrendek és érdekek is nehezítik, irracionális energiapolitika felé sodorva a világot.
Az elmúlt hetekben osztrák internetes fórumokon, a magyar ellenzéki sajtóban és még az Unió hírei között is olyan írások jelentek meg, melyek szerint a Paksi Atomerőmű második etapját egy „földrengésvonalon„ kívánják felépíteni. De Paksot nem fenyegeti pusztító földrengés. Szarka László, geofizikus, mérnök, akadémikus nyilatkozik erről a Karc FM Rádió Regiszter című műsorának. Frissítés 8.28-án, beillesztettük az adás leiratát.
A – vitathatatlanul tapasztalható – fölmelegedés nem katasztrofális mértékű, nem példátlan. Hogy mennyi ebben az emberi tényező, megoszlanak a vélemények.
Az IPCC-jelentés kétértelmű, ellentmondásos, a katasztrófa bekövetkeztét – tanulva az eddigi felsülésekből – immár a század végére vizionálják. Tehetik, hiszen akkorra már egyikünk sem fog élni.
Úgy tűnik, még fogunk honlapunkon a témával foglalkozni.
Gyújtó hatású tanulmány, amely újabb mítoszt rombol le. A mai kb. 410 ppm légköri CO2-koncentrációból az emberi kibocsátás kb. 18 ppm-ért, a természetes kibocsátás pedig 392 ppm-ért felelős. Nem könnyű anyag, de aki – akármilyen szinten is – foglalkozik a „globális felmelegedéssel”, antropogén CO2-kibocsátással, annak kötelező olvasmány. A politikai döntéshozók számára pedig csak egy mondatban lehet összefoglalni: Vessünk véget gazdaságunk tönkretételének az éghajlat megmentése címén!
Dr. Szarka László geofizikus 2019. szeptemberi akadémiai székfoglaló előadásának pdf-változata