Ábrákkal, grafikonokkal próbáljuk meg szemléltetni, az éghajlat-védelemre fordított kiadások értelmetlenek, semennyivel nem csökkentik a Föld átlaghőmérsékletét. Evvel tisztában van a Föld országainak nagyobb része, és gazdaságuk fejlesztésénél nem is foglalkoznak a CO2-kibocsátással. Sajnos szövetségi rendszerünk megpróbálja ránk kényszeríteni gazdaságunk tönkretételét az éghajlat megmentése címén.
Karbonkibocsátás csökkentés: A célok megvalósíthatatlanok
Aki tisztában van a négy alapművelettel, a középiskolás szintű fizikai, energetikai számításokkal, az tudja: lehetetlen, megvalósíthatatlan vállalkozás a Net Zero, a zéró kibocsátás, azaz, hogy annyi CO2-t bocsássunk ki, mint amennyinek meg tudjuk oldani elnyeletését. Természetesen mindevvel a rögeszme protagonistái is tisztában vannak, mégis erőltetik az emberiség egy részére.
Fenntartható?
Nem, ne higgyük, hogy a szélenergia termelés megfelel a fenntartható energiatermelés akárcsak egy kritériumának is. Gigantikus, örökre elvesző anyagfelhasználások, hulladéklerakókat megtöltő rotorlapok. Még siralmasabb a kép, ha mindezt egy MWh-ra vetítjük és összehasonlítjuk például az atomenergia-termeléssel.
Shellenberger: A Nyugat zöld energia téveszméi felbátorították Putyint
Skóciai szélturbinák: Azért fizetik őket, hogy ne termeljenek
Ha nem fúj a szél, csak baj van vele, ha nagyon fúj, az állam – természetesen az adófizető pénzéből – azért fizet, hogy ne termeljék be az áramot a hálózatba. Itt egyetlen dolog újul meg: A napelem-bárók és szélkerék-lovagok pénztárcájának tartalma. Vastagon.
Természetesen a nemtermelésért való fizetés még mindig olcsóbb, mint bármi fantazmagória a lítiumakkumulátortól a hidrogén-stratégiáig.
Zöld képmutatás – a legszegényebbeket sújtja elsősorban
Új generációs atomerőmű üzembehelyezése Kínában
Hogyan befolyásolja Napunk az éghajlatot? (Frissítve)
Írásunk a Napban végbemenő folyamatokról, illetve ezeknek a földi éghajlatra gyakorolt hatásáról ad tájékoztatást. A szoláris folyamatok pontosabban, logikusabban magyarázzák az elmúl évszázadok éghajlat-változásait, mint a CO2-re fókuszáló modellek. Ebből pedig következik, hogy a jövőre adott prognózisaik is pontosabbak lehetnek.
Most aztán mind megégünk. Vagy mégsem?
Mire kötelez bennünket a Párizsi Klímamegállapodás?
Jogi szempontból pontatlan, nem egyértelmű fércmű, tudományos alapok nélkül, az IPCC narratívát egyedüliként elfogadó alapokon. A szerződés semmi konkrét kibocsátás-csökkentésre kötelezi az aláírókat, inkább ajánlásokat fogalmaz meg. Nem helyez kilátásba retorziókat. Számszerű vagy %-os CO2-kibocsátás csökkentésről nincs szó a szerződésben. Az országok egy részére olyan terheket ró, amely egy-két évtizeden belül a porig rombolja a gazdaságot, a maradék országok számára pedig segítséget, támogatást helyez kilátásba, melyeket ugyancsak az első csoport finanszíroz.