Scientia potentia est – latin közmondás, magyarul a tudás hatalom, amit a 20. századi kommunista ideológia is igyekezett kisajátítani.
Honlapunkon többször fölhívtuk a figyelmet a tudomány devalválódására[1], illetve arra, hogy valakik – az egyszerűség kedvéért nevezzük deep state-nek, azaz háttérhatalomnak – minden eszközt bevetnek annak érdekében, hogy a klímarögeszme polgárjogot nyerjen, azaz úgy a politika, mint a média, mint a tudós társadalom kizárólagos joggal hirdessék;
- a Föld egy végzetes fölmelegedés felé tart;
- ezt az ember okozza a fosszilis tüzelőanyagok égetésével, aminek következménye az atmoszféra CO2-koncentrációjának megnövekedése;
- ezt csak a gazdasági tevékenység radikális lecsökkentésével, a termékek és szolgáltatások árának megdrágításával lehet kezelni, melynek során az energia, majd minden termék és szolgáltatás olyan mértékben megdrágul, amire még nem volt példa a világtörténelemben. Megszűnik továbbá a stabil energiaszolgáltatás. Ez maga után vonja a teljes gazdasági élet ellehetetlenülését, számos iparág elvándorlását;
- ez az egyéni szabadságjogok olyan mértékű korlátozását eredményezi, amely ugyancsak példa nélküli a világtörténelemben, még a legvadabb diktatúrákkal is összevetve.
Utóbbi ponthoz annyit tennék hozzá, hogy mindennek természetesen eufemisztikus fedőnevei vannak, úgy mint Net Zéró, azaz a CO2-kibocsátás nullára csökkentése 2050-ig, vagy Fit for 55 = Irány az 55, ami azt jelenti, hogy az EU tagállamainak 2030-ig 55 %-kal kell csökkenteniük CO2-kibocsátásukat. Érvényes ez a fejlett iparral rendelkező nyugati országokra, és a fejlődésben a kommunista diktatúra miatt erősen visszamaradt volt szocialista országokra is. Ami engem arra emlékeztet, az is csökkentse felére napi ételadagját, aki hatfogásos ebédhez szokott, és az is, akinek eddig is csak egy marék rizs jutott. Az EU semmiféle küszöb kibocsátást nem kíván deklarálni, ami úgyszólván alanyi jogon járna mindenkinek.
Jellemzi még a helyzetet, hogy valakik úgy intézik, hogy a
megváltozott éghajlathoz történő alkalmazkodás, mint megoldás a helyzet kezelésére szóba se kerülhessen,
és az ésszerű megoldásoktól is mintha viszolyogna ugyanez a rejtőzködő gépezet. Példa erre, hogy hazánk több városában vannak hagyományai a trolibusznak a közösségi közlekedésben, mégis, ugyenezek a városok könnyedén adják ki a súlyos milliókat elektromos buszokra.
Ugyancsak jellemzi a helyzetet, hogy ha közpénz elherdálásáról van szó, úgy a nemzeti, mint az uniós hatóságok félrenéznek, szemet hunynak, úgyszólván érdeklődve figyelik, hogyan folynak el milliárdok az éghajlat megmentése ürügyén magánzsebekbe.
Erre két jellemző példa:
1, Az EU és a magyar Ipari és Technológiai Minisztérium szeme láttára sikkasztott el 2015 és 2017 között 4,9 millió €-t, azaz másfél milliárd Ft-ot egy szélhámosokból összeverődött konzorcium. A projekt célja biogáz- és földgáz-cseppfolyósító üzem, elosztóállomások, kúthálózat, valamint 20+20 töltőállomás létesítése volt.
Az esetről a 24.hu számolt be, főbb megállapításait mi is idéztük.
2, Ugyancsak a 24.hu számol be egy friss hírben több mint 10 milliárd Ft állami hitel elégetéséről.
Még több állami hitelt kap a szellemberuházás, amit az OLAF vizsgál | 24.hu
A cikk néhány megállapítása:
2022 végére mínusz 4,8 milliárd forint szerepelt a saját vagyont mutató soron, ami pedig a tartozásait illeti: az összes kötelezettsége meghaladta a 18 milliárd forintot.
Pedig indulása óta óriási állami hátszél segítette a csornai céget:
- egyedi kormánydöntéssel egymilliárd forint állami támogatást kapott,
- közel 2 milliárd forint uniós támogatást nyert el,
- az állami Eximbank 22,5 millió euró hitelt nyújtott a cégnek,
- majd a szintén állami MFB átvette a hitelt, sőt a duplájára emelte a keretet a piaci keresletre hivatkozva. (A 40 millió eurós hitelről, a 80 millió eurós biztosítékról a 24.hu itt írt részletesebben.)
Saját vállalkozói múltamból tudom, és valószínűleg az olvasóknak is vannak hasonló tapasztalatai, milyen nehezen jutott egy közönséges vállalkozás hitelekhez, hiába volt meg a többszörös ingatlanfedezet, a gépezet még ezen felül számtalan akadályt támasztva igyekezett a hitelfelvételt megnehezíteni. Amikor meg a közvagyon elherdálásáról van szó, csak úgy röpködnek a milliárdok – a magyar nép pedig fizet, mint a katonatiszt. Természetesen elhessegetjük a gondolatot magunktól, hogy itt visszaosztásról, korrupcióról volna szó.
De hogy rátérjünk mai bejegyzésünk tulajdonképpeni témájára, vizsgáljuk meg, hogyan kreál tudást, tudományt a pénzhatalom. Emlékeztetünk mindenekelőtt arra, hogyan indult útjára a klímahisztéria. https://klimarealista.hu/megiscsak-az-ember-a/
A továbbiakban idézünk Chris Morrison bejegyzéséből, amely először a dailysceptic.org honlapon jelent meg, ahonnan azt átvette a climatedespatch.com is.
A kép önmagáért beszél
I. „Nagyon zseniális”: Hogyan alkotta meg és finanszírozta három milliárdos a hamis klímakatasztrófa-narratívát
Ne legyenek illúzióink. Az időjárás és az éghajlat témájú folyamatos pánikkeltés nem csak úgy magától született meg.
Az elmúlt évek során a BBC és a Guardian úgy döntöttek, hogy a „tudósok szerint” mondatkezdéssel valószínűtlen „billenőponti” riadalmakat terjesztenek, miközben az ENSZ tisztviselői arra a következtetésre jutottak, hogy két évünk van a „megfőléshez közeledő” bolygó megmentésére. A brit meteorológiai szolgálat pedig a saját eszközeivel népszerűsíti a katasztrófa-forgatókönyveket.
Természetesen mindez nem magától és váratlanul történt.
Mindegyik példa a valós tudomány rendkívüli korrumpálásáról tanúskodik – ami Roger Pielke Jr. politológus szerint egy „elképesztő történet„, egy történet arról, hogy a vagyon és a hatalom hogyan igyekezett alakítani a klímatudományt politikai célok érdekében.
A fő bűnös ebben a bámulatos történetben az RCP8.5 valószínűtlen forgatókönyve.
Ezt a tudományos, gazdasági és társadalmi feltételezések extrapolálásaként hozták a köztudatba, mely akár 4°C-os hőmérséklet-emelkedést is eredményezhet kevesebb mint 80 év alatt.
Bár az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete a forgatókönyvet a közelmúltban „alacsony valószínűségűnek” minősítette, a becslések szerint még mindig ez áll a tudományos szakirodalomban szereplő éghajlati modellek mintegy 50%-a mögött.
Az éghajlati Armageddonra és gazdasági katasztrófára vonatkozó állítások szinte mindegyike az RCP8.5-re épül.
Mai bejegyzésünk bemutatja, hogyan finanszírozott három gazdag ember egy projektet egy szélsőséges forgatókönyv népszerűsítésére, hogy elhitesse, az általuk a jövőre előrevetített éghajlatváltozás gazdasági hatásai „lélegzetelállítóan súlyosak” lesznek.
Az sem lesz meglepetés, ha megtudjuk, hogy a milliárdos zöld aktivista, Michael Bloomberg az elmúlt évtizedben kulcsszerepet játszott abban, hogy ez a valószínűtlen forgatókönyv érdemtelen népszerűségre emelkedett.
Pielke: „Ez a privilégiumok és arrogancia története – az amerikai demokráciában az észvesztő gazdagsággal járó kiváltságoké, és az arroganciáé, hogy úgy lehet legjobban a klímapolitikát érvényesíteni, ha a klímaváltozással kapcsolatos tudományos irodalmat korrumpálják.
2012-ben három gazdag ember, Michael Bloomberg, Tom Steyer fedezeti alap (hedgefund) kezelő és Hank Paulson, a Goldman Sachs volt vezérigazgatója egyenként 500 000 dollárt tett le egy olyan projekt támogatására, amely „elhiteti, hogy az éghajlatváltozás reálisan fenyegető veszély, és közvetlen pusztító hatású a gazdasági életre.”
Michael Bloomberg
Egy korai, a három milliárdos által finanszírozott jelentés a „Kockázatos üzlet (Risky Business)” címet viselte, és az RCP8.5-re összpontosított, „mint a szokásos üzletmenetből (business as usual) következő forgatókönyvre. A forgatókönyv életidegen, valószínűtlen, elképzelt premisszákon nyugszik. A jelentés szerint azonban ez a forgatókönyv fog megvalósulni, ha nem teszünk összehangolt lépéseket a jövőbeli felmelegedés csökkentésére”.
Tom Steyer
Pielke véleménye szerint a „Risky Business” jelentés szerzői két jelentős módszertani hibát követtek el. A szélsőséges RCP8.5 forgatókönyvet „szokásos üzletmenetnek” minősítették, és azt sugallták, hogy a világ az egyik forgatókönyvből a másikba léphet.
Mindkét módszertani választás ellentétes az ajánlott felhasználással, amelyet a módszertan kidolgozói meghatároztak.
A „Risky Business” „zsenialitása” abban állt, hogy „kifinomult kampányt” folytatott, hogy módszertani elképzeléseit bevezesse a mainstream tudományos irodalomba, „ahol azok önálló életre kelnek”.
Hank Paulson
2016-ban a ‘Risky Business’ projekt egyik tanulmánya a Science című tekintélyes folyóiratban jelent meg, amelyben az egyik RCP-forgatókönyvről a másikra való áttérés téves elképzelése szerepelt.
A nyilvánvaló módszertani hiba ellenére – jegyzi meg Pielke – a tanulmány kevés kritikával vagy kritika nélkül ment át a szakértői értékelésen, és a mai napig több mint 1100 alkalommal idézték.
„Több száz, talán több ezer tanulmány követte hasonlóan, és fogadta el ugyanazt a feltételezést, hogy átjárhatóság van az inkompatibilis forgatókönyvek között.” – jegyzi meg Pielke.
Egy évvel később a Science egy másik tanulmányt is közölt a „Risky Business” című kiadványból, azzal a bizarr felvetéssel, hogy az RCP8.5 legszélsőségesebb változata esetén az Egyesült Államok gazdasága 10%-os visszaesést szenvedne el, és az évszázad végére hihetetlenül magas, 8°C-os hőmérséklet-emelkedés következne be.
Ezt az elhíresült tanulmányt több mint 1100 alkalommal idézték más tanulmányokban, és – jegyezte meg Pielke – a 10%-os GDP-csökkenés már a következő évben az Egyesült Államok nemzeti éghajlat-vizsgálatának (U.S. National Climate Assessment) első számú következtetése lett.
„A hibás „Risky Business” módszereken alapuló tanulmányok publikálása a tudományos irodalomban olyan hiba volt, amelyet újra és újra elkövettek. Mint egy vírus behurcolása, úgy terjedt el az éghajlati forgatókönyvek félrevezető átértelmezése az egész klímatudományban” – állítja Pielke.
A Bloomberg-Steyer-Paulson által megkezdett munkát később egy Climate Impact Lab nevű csoport vette át, amely a Risky Business és több egyetem vezetőinek együttműködésével jött létre.
Pielke szerint a Climate Impact Lab azzal vált sikeressé, hogy az RCP8.5 segítségével folyamatosan gyártja a médiakompatibilis, szélsőséges éghajlati hatásokat előrejelző tanulmányait.
Ezek közé tartoznak azok a jelentések, amelyek szerint a tengerszint emelkedése eláraszthatja a nagyvárosokat és közel 200 millió embert kényszeríthet lakóhelye elhagyására, míg az éghajlattal összefüggő halálesetek számának növekedése meghaladja az összes fertőző betegségét.
Mindezek során a média természetesen boldogan ismételgeti: a tudósok szerint…
Pielke arra a következtetésre jut, hogy nincs rejtett összeesküvés – „mindez a szemünk előtt történik”.
A politikai érdekérvényesítés „abszolút zseniális” volt – egy jól finanszírozott eszköz, amely alapvetően megváltoztatta azt, ahogyan a klímatudományról a médiában beszámoltak, és végső soron meghatározta azt is, milyen premisszák mellett lehetett csak az éghajlattal kapcsolatos politikai vitákat folytatni.
„A projekt fenomenálisan sikeres volt” – mondja Pielke – vagy ahogy mi mondjuk, sikerült elérni, hogy éghajlatváltozásról, Net Zéróról csak pánikkeltő módon lehessen megszólalni.
[Közzétevő ezen a ponton csak két tényre emlékeztet.
1, Még a legijesztőbb forgatókönyv is csak 1000 ppm CO2-koncentrációval számol az évszázad végére. Mindez egyrészt nem valósulhat meg a fosszilis tüzelőanyag-készletek várható kimerülése miatt, másrészt még ez a mennyiség is eltörpül a vízgőz, mint ÜHG jelenlegi koncentrációja miatt, amely tudvalevőleg szélesebb abszorpciós sávjai következtében négyszer hatásosabb ÜHG.
2, A katasztrófa-forgatókönyv készítők figyelmen kívül hagyták, hogy a természet egy egyensúlyban lévő rendszer egyik tényezőjének módosulására általában negatív visszacsatolással reagál (Le Chatelier-elv). Ehelyett – csak azért, hogy ne omoljon össze kártyavárként riogatásuk – hozzárendeltek a vízgőzhöz egy erősítő tényezőt, amelyet ECS-nek neveztek el. A valóság: A vízgőznek nem erősítő, hanem tompító hatása van.] Bővebben erről itt:
A CO2-koncentráció növekedés nem okoz hőmérséklet-emelkedést. Kísérlet egy egyszerű bizonyításra.
II. A gépezet emellett különös gondot fordít az újságírók agymosására továbbképzésére
Ennek egyik eszköze az újságírók Oxford Climate Journalism Network (OCJN) klímaindoktrinációs tanfolyama. Erről Rövid híreinkben beszámoltunk. A hálózat első számú fenntartója a Thomson Reuters Foundation, a további támogatókat az alábbi ábra mutatja be.
III. A zöld milliárdosok a tudomány megerőszakolása mellett súlyt helyeznek a megélhetési klímaaktivisták, influenszerek bőkezű támogatására, valamint azt sugallják Hollywoodnak, hogy készítsen több klímakatasztrófa témájú játékfilmet.
A befolyásolás és anyagi támogatás egyik diszpécserközpontja a Good Energy sztori-tanácsadó (sic!) közhasznú egyesület. Fő támogatói között ott van a Bloomberg Philantropies, Walton Family Foundation, Sierra Club, 1. Earth Fund, Kenneth Rainin Foundation, CAA Foundation, az Aileen Getty által támogatott Climate Emergency Fund.
Emellett Bloomberg fő támogatója Biden energiapolitikájának (helyesebben energiatermelés-romboló) politikájának, a gazdaságot gúzsbakötő ESG normarendszernek.
Az ESG (Environmental Social Governance) segít a nem választott vagyonkezelőknek abban, hogy több milliárd befektetési dollár feletti ellenőrzésüket arra használják, hogy nyomást gyakoroljanak a vállalatokra, hitelezőkre és fogyasztókra, hogy fogadják el a közjólét és az igazságosság szélsőbalos verzióit, még akkor is, ha ez az ügyfelek portfólióértékének csökkenését okozza.
Az ESG annak szubverzív eszköze, hogy megkerüljék a törvényhozást, a szavazókat és a demokratikus folyamatokat, hogy népszerűtlen politikai és ideológiai ütemterveket kényszerítsenek, gyakran megszegve a munkaadóikkal és a befektetőkkel szembeni lojalitási kötelezettségeket.
Az ESG ellenzi a fosszilis tüzelőanyagokat, ragaszkodva ahhoz, hogy azok éghajlati kataklizmákat okoznak. A vállalatokat, amelyek ebben az üzletágban tevékenykednek, vagy felajánlják egy fúrási projekt finanszírozását, megzsarolják.
A „tiszta, zöld” energiát alkalmazó vagy finanszírozó vállalatokat pedig az ESG univerzumban előnybe részesítik – annak ellenére, hogy a legtöbb ilyen projekt elpusztítja a vadon élő állatok élőhelyeinek hatalmas részét, rabszolga- és gyermekmunkát foglal magában, és széles körű mérgező szennyezést hagy maga után.
A klímarögeszmés mozgalmak baloldali milliárdosok általi támogatásáról több bejegyzésben is beszámoltunk.
IV. Az USA jogrendszerének aláásása
Bloomberg 2017-ben titokban elkezdte finanszírozni a New York-i Egyetem Jogi Karának Állami Energia- és Környezeti Hatásközpontját, amely támogatást nyújt a progresszív (demokrata) államügyészeknek, lehetővé téve számukra, hogy „különleges asszisztenseket” vagy „ösztöndíjasokat” alkalmazzanak.
A Központ küldetése, hogy „közvetlen jogi segítséget” nyújtson az érdekelt államügyészeknek „konkrét adminisztratív, igazságügyi vagy jogalkotási ügyekben, beleértve a tiszta energiát, az éghajlatváltozást és a regionális és nemzeti jelentőségű környezetvédelmi érdekeket”, amikor azok azt mondják, hogy nincs elegendő költségvetési forrásuk az ilyen segítség igénybevételéhez.
Ezek a Bloomberg által adott részrehajló juttatások azonban súlyosan befolyásolják az állami törvénykezést energia- és éghajlat-politikai ügyekben. Az ügyészségek ennek nyomán indítanak pereket az energiaszolgáltatók és olajtársaságok ellen – a megcélzott iparágak, valamint a termékeiktől függő fogyasztók és díjfizetők kárára.
A Bloomberg ütemterv oda vezet, hogy az ügyészségek elvesztik függetlenségüket és a zöld milliárdosok kiszolgálóivá vállnak.
Úgy tűnik, hogy mindez alapvető etikai, jogi és alkotmányos kérdéseket is felvet.
Minden bizonnyal kérdéseket vetnek fel az ajándékokat, kampányhozzájárulásokat és kenőpénzeket szabályozó törvényekkel kapcsolatban – és ahol a Bloomberg által finanszírozott ügyvédek részt vesznek a büntetőeljárásokban, komoly aggályokat vetnek fel a jogszerű eljárásban.
Ennek ellenére a New Yorki Egyetem Jogi Kara már legalább 11 különleges asszisztenst helyezett el nyolc államügyészi hivatalban, amelyek legalább 20 pert indítottak néhány kiválasztott olajtársaság ellen, „klímatagadással” vádolva őket, vagy avval, hogy bolygófelmelegedést, emelkedő tengereket, gyakoribb és intenzívebb hurrikánokat és tornádókat, valamint más „bűncselekményeket” okoznak.
Ezek a peres eljárások figyelmen kívül hagyják több száz más olaj- és gázipari vállalat tevékenységét szerte a világon; folyamatosan növekvő kínai, indiai, valamint más gyorsan fejlődő országokból származó CO2-emissziókat; a természeti erők és a szélturbinákból, napelemekből, akkumulátorbányászatból, -feldolgozásból és -gyártásból származó kibocsátások szerepét; az éghajlati „válságról” vagy a gyakoribb és hevesebb viharokról szóló állításokra vonatkozó bizonyítékok hiányát; és azt a tényt, hogy ezeket a kérdéseket szövetségi bíróságok előtt kell tárgyalni, vagy demokratikus politikai folyamatba kell átirányítani.
Biztosak lehetünk benne, hogy az olyan milliárdosoknak, mint Bloomberg, Gates, Kerry, Zuckerberg és Soros – akik azt követelik, hogy mi, polgárok mondjunk le az autóinkról, gáztűzhelyeinkről, sütőinkről, légi utazásainkról és elővárosi otthonainkról – nem áll szándékukban lemondani semmiről.
És egy szemléletes ábra:
Az USA 1993 és 2018 között 180 milliárd dollárt költött éghajlatvédelemre. Ami napi 20 millió dollár kiadásának felel meg. Feltételezhető, hogy a kiadások azóta csak növekedtek. Hova lett a pénz? Az ábra forrása: https://wattsupwiththat.com/2018/12/19/where-did-the-money-go/
Források:
Bloomberg’s Climate Lawyers Quietly Promote Green Agenda In State Governments
Green Billionaires Press Hollywood To Promote Climate Armageddon In Movies
How Bloomberg Finances And Co-Opts State AGs To Push His Climate Schemes
‘Absolute Genius’: How Three Alarmist Billionaires Bankrolled The Fake Climate Catastrophe
Hivatkozás:
[1] Néhány példa honlapunkról:
Így manifesztálódik a pánikkeltő klímatudomány
Egy tudományos tanulmány visszavonásának anatómiája – Frissítve
46 „klímatagadó” kijelentés korábbi IPCC-tudósoktól
Csalások a tudományban – Néhány példa
Átlaghőmérséklet-emelkedés? Hamisítás nélkül nem megy
2024. május
Közzéteszi:
Király József
okl. vegyészmérnök
| Tetszett a cikk? Amennyiben igen, fejezze ki tetszését a részünkre nyújtott támogatással 300 Ft értékben. Bankszámlaszámom: – Király József – 10205000-12199224-00000000 (K&H) A közleményben kérjük megadni: klímarealista. |
