A zsákutcában nem szabad haladási sebességünket megkettőznünk, hanem ki kell hátrálni belőle.
Még mindig tagadod a klímaváltozást?
– kérdezi ismerősöm harsány hangon a szegedi villamoson, és még tesz egy utalást a soha nem látott aszályra a ‘zemberokozta klímaváltozás következtében.
Mivel az utasok úgy kezdenek méregetni, mint akik végre megtalálták az aszály okozóját, és erre csak egy méltó büntetés lehet, a máglyahalál, sürgősen leszállok, válaszomat pedig itt adom meg.
Erőművek életciklus alapú komplex értékelése
Most jól jönne Nagymaros…
Mi az a palagáz, milyen téveszmékkel körülvéve?
Hollandia: Dózsa György és Geyer Florian nyomdokain
USA: Csökkenő hőmérsékletek
Tíz tény, amit mindenkinek tudni kellene a klímamodellekről
Vízgazdálkodás és vízenergia Magyarországon
Az óra ketyeg, a Homokhátság sivataggá válik, a Szigetköz ökológiai állapota rohamosan romlik, a Duna meder mélyül, omlanak a löszfalak, villamos energia függőségünk aggasztóan fokozódik, közben még az autókat is majd villannyal akarjuk hajtani. A megoldatlan vízlépcső ügy vesztesége is – az adófizetők terhére – napról napra növekszik. Előbb-utóbb lépni kell.
Héjjas István két évvel ezelőtt foglalta össze vízgazdálkodásunk gondjait. Az írás először a klímaszkeptikusok.hu honlapon jelent meg.
Ónodi Tibor: Kételyek az üvegházhatás mértékében
Ónodi Tibor olajmérnök 2003-ban, tehát 19 évvel ezelőtt vetette papírra sorait. E honlap szerkesztője akkoriban nem sokat törődött az üvegházhatású gázokkal, globális felmelegeséssel, és az éghajlat megmentésével. Mentségére legyen mondva, az ország pénzügyi kiadásaiban ez a tétel akkoriban még marginális volt. Ónodi Tibor akkor még a MOL RT alkalmazottja volt, ma már megérdemelt nyugdíját élvezi. Az itt közöltek természetesen ma is teljesen helytállók. Az írás a Kőolaj és Földgáz 36. (136.) évfolyam 10. számában, 2003. októberben jelent meg.









